„Az emberiség sorsa a saját kezében van” - hangzott el azon a tudományos konferencián, amelyet az éghajlatváltozás okozta kihívásokról és a lehetséges válaszokról tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán.
„A klímaváltozás különböző hatásai migrációs mozgásokat is generálhatnak, amelynek előszelét pár évvel ezelőtt már megtapasztalhatta Európa” - mondta köszöntőjében Dr. habil Jobbágy Zoltán ezredes. A HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszélt arról is, hogy Magyarországon a flóra és a fauna viszonylag stabil, de egyre inkább láthatóak a felgyorsuló változások a nővényi és az állatvilágban is. Például egyre több nem őshonos faj jelenik meg ebben az éghajlati övben is.
A rendezvényen előadást tartott Mika János professzor, az egyik legismertebb magyar klimatológus is. A szakember szerint nagyon sok környezeti problémával küszködik a világ, ezek közül azonban kétségtelenül az egyik leglátványosabb a klímaváltozás, amely még nem egy visszafordíthatatlan folyamat, de már nem sok választ el minket ettől. A professzor emlékeztetett, hogy a világ energiafelhasználása folyamatos növekedésben van, amiért elsősorban az ipar a felelős. Ugyanakkor szerencsére egyre nagyobb a megújuló energiák aránya is, de az előrejelzések szerint ezek használata még 2040-ig háttérbe szorul a fosszilis energiákhoz képest. A szakember szólt arról is, hogy a különböző egyezményekben tett, éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásait eddig jól teljesíti Magyarország. Így például már 2015-ben elértük a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével kapcsolatos szintet. Mika János jó iránynak tartja a párizsi klímamegállapodást, amely ha mindenki betartaná, jelentősen változtatna a jelenlegi trendeken. A mostani klímaforgatókönyvek közül a legpesszimistább mintegy 5 fokos, a legoptimistább pedig néhány tized fokos hőmérsékletemelkedéssel számol a következő évtizedekben. „Az emberiség sorsa a saját kezében van” - fogalmazott a szakember, aki szerint a szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása is jól bizonyítja az éghajlatváltozás tényét.
A hazai klímapolitikáról, a különböző magyarországi programokról és stratégiákról szólt előadásában Prof. Dr. Földi László ezredes. Az „Adaptációs lehetőségek a klímaváltozás következményeihez a közszolgálat területén” címet viselő Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője szólt a 2003-ban indult, úgynevezett VAHAVA-projektről, amelyben tudósok bevonásával vizsgálták a globális éghajlatváltozás hazai hatásainak pozitív és negatív oldalát. A szakember előadásában vázolta az első és a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) fontosabb elemeit, valamint beszélt a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia célkitűzéseiről is. Az ezredes bemutatta a Ludovika kiemelt kutatóműhely tevekénységét is, így beszélt a többi között arról, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a közszolgálatban dolgozókra.
„Az elmúlt 20 évben nagyot változott a világ” - kezdte előadását Prof. Dr. Szőllősi-Nagy András. Az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet munkatársa szerint az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok közül az egyik legfontosabb a vízzel kapcsolatos célrendszer. A nemzetközileg is ismert szakember úgy látja, hogy gyorsul a hidrológiai ciklus, egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, és ma már tényént kell kezelni a globális felmelegedést, még ha vannak szkeptikus vélemények is. Ha pár évtizeden belül nem változik a jelenlegi trend, akkor Szőllősi-Nagy András szerint nagy bajban lehet az emberiség, hiszen a jelenleg még stabilnak látszó ökoszisztémák felborulnak majd. Ezért nagyon fontos az adaptáció erősítése a vízgazdálkodásban is, amely egyre inkább digitalizálódik majd a jövőben. A szakember azt is hozzátette, hogy az előrejelzések egyre pontosabbá válnak, mivel a mérések nagyon sokat korszerűsödtek az elmúlt években.
A konferencián szó volt arról is, hogy erősíteni kell a klímatudatosságot az emberekben, és így az oktatási rendszerben is nagyobb arányban kellene jelen lennie ennek a témának. Dr. Besenyei Mónika, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet munkatársa ismertette annak a kutatásnak az eredményét, amelyet az NKE egyetemi polgárai körében végeztek az elmúlt időszakban. A több mint 600 visszajelzésből arra lehet következtetni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, kutatói, munkatársai és hallgatói az átlagnál aktívabban és tudatosabban viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez.
A tudományos konferencia szekcióülésekkel folytatódott, amelyben olyan témákról tanácskoztak a résztvevők, mint például az erdőtüzek intenzitásának változása a globális klímaváltozás hatására, az EU klímaadaptációs stratégiájának tervezett és megvalósult műszaki fejlesztése, vagy a klímaváltozással összefüggő katasztrófák lehetséges hatásai a lakosságra.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes