A honvédelemmel kapcsolatos jogi és igazgatási kutatások megújításának és élénkítésének szükségességéról is szó volt „A honvédelmi igazgatás rendszerének sajátosságai, különös tekintettel a védelmi igazgatással való kapcsolatára ” című KÖFOP pályázat zárórendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán.
A tudományos konferencián Dr. Pohl Árpád ezredes szólt az egy éve működő honvédelmi jogi és igazgatási tanszék munkájáról, amelynek egyik első jelentős állomása az eddigi kutatási eredményeket összegző konferencia. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja elmondta, hogy a tanszék oktatói 14 angol és magyar nyelvű kurzust tartanak és megtörtént a szélsőségek, vallási szélsőségek szakirányú továbbképzési szak kidolgozása is. A tanszék kutatási portfoliója kiterjed az állam fegyveres védelmével és a honvédelemmel kapcsolatos rendszertani elméleti fogalmak meghatározásától kezdve, a honvédelem fejlődéstörténeti feltárásán át a nemzetközi összehasonlító elemzésekig.
„A védelmi igazgatásban is kiemelkedő jelentősége van az együttműködésnek”- mondta el előadásában Dr. habil. Lakatos László ny. vezérőrnagy. Az NKE HHK oktatója beszélt az úgynevezett rendkívüli helyzetekről is, amelyeket az állam társadalom-irányító és szervező tevékenységét, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a társadalom működését veszélyeztető helyzeteknek nevezett. Véleménye szerint a válságok általában komplex jelenségek, így sokszor gazdasági, politikai, társadalmi és katonai vetületei is vannak. A válsághelyzetek kezelésében számos állami szerv vesz részt, és a hatékonyság szempontjából fontos a szabályozottság megléte, a működési feltételek biztosítása és a résztvevő szervezetek együttműködése. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt években a Magyar Honvédség feladatköre is bővült, elsősorban a tömeges illegális migráció kezelése kapcsán. „Mára megváltozott a hadviselés jellege, így a katonai védelem ma már nem elegendő egy ország biztonságának a fenntartásához” - fogalmazott Lakatos László.
A katasztrófák elhárítása és a veszélyhelyzet kihirdetését igénylő fenyegetések védelmi igazgatási kapcsolódásait vázolta fel előadásában Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy. Az NKE KVI oktatója több évtizeden keresztül dolgozott a védelmi igazgatásban, így saját tapasztalatait is megoszthatta a jelenlévőkkel. Ő is a védelmi igazgatás szereplőinek együttműködését, fontosságát hangsúlyozta a katasztrófahelyzetek hatékony kezelése kapcsán. A szakember szerint ma már új megközelítésre van szükség, amely a katasztrófavédelem és a védelmi igazgatás egymásra épülésének vizsgálatát jelenti. Muhoray Árpád előadásában szólt a 2000-ben hatályba lépett első katasztrófavédelmi törvényről, amely a védelmi igazgatás rendszerének megújulását is jelentette. „A létrejövő Kormányzati Koordinációs Bizottság mellett a megyei védelmi bizottságoknak is nagy szerepük volt ebben az időszakban” - fogalmazott a szakember. Az elmúlt mintegy húsz évben szükségállapotot nem, de veszélyhelyzetet többször is kellett hirdetnie a kormánynak. Ennek oka lehet például járvány, ivóvíz-szennyezés, árvízi, belvízi veszély vagy például veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevekénység. Muhoray Árpád beszélt a 2012-től hatályos új katasztrófavédelmi törvényről is, amely az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság létrehozásáról és a polgári védelmi rendszer megújulásáról is rendelkezett. A szakember szerint manapság egyre nagyobb jelentősége van a modern képzési rendszernek, amelynek egyik fontos része a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló katasztrófavédelmi oktatás-képzés.
„Száz évvel ezelőtt is hasonló kihívásokkal kellett szembesülnie a magyar államnak, mint manapság, ezért érdemes az akkori tapasztalatokat is figyelembe venni” - mondta el előadásában Dr. Farkas Ádám főhadnagy. Az NKE HHK egyetemi tanársegédje példának hozta fel a kivételes hatalom első hazai törvényi szabályozásáról 1912-ben született törvényt, amely a mai különleges jogrendhez hasonlítható. A szakember a védelmi igazgatás fejlesztésével kapcsolatos javaslatai között szólt a hatékony és gyors döntéshozatali eljárások kitalálásáról, a kibertérre fókuszáló védelem intenzív fejlesztéséről és az ismeretek, információk összekapcsolásának igényéről.
A szakmai konferencia délután két szekcióban folytatódott, ahol olyan témákról tanácskoztak a résztvevők, mint például a honvédelmi igazgatás jogszabályi háttere és annak magyarországi sajátosságai, valamint a NATO kötelezettségekkel összefüggő védelmi igazgatási feladatok.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes