„A mai napon a 20. századi magyar történelem a témakör”- fogalmazott Harai Dénes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Társadalomtudományi Tanszéke és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület harmadik I. világháborús emlékkonferenciáján. A két napos eseményen három plenáris ülés 18 előadásában az 1916 és 1921 közötti időszakra vetítve diplomáciai, nemzetközi, jogi, bel-, kül-, és katonapolitikai eszközökkel többek között Erdély elvesztésének okaira kerestek választ az előadók.
Csihák György köszönetét fejezte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amiért harmadik alkalommal is helyszínt tud biztosítani a rendezvénynek, mely több mint egy éves felkészülés eredményeként valósul meg. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapító elnöke köszönetet mondott továbbá az egyesület tagjainak minden támogatásért és segítségét. „Harminc éve igyekszünk a magyar tisztességes nemzeti történelemkutatást segíteni”- fogalmazott tevékenységükről.
Harai Dénes, az NKE HHK egyetemi tanára megnyitó beszédében felidézte a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jogelőd intézményének a Zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel folytatott közös munkájának gyümölcseként létrejövő korábbi emlékkonferenciákat. Jónak tartja, hogy az egyesület évtizedek óta a magyar történelmi kérdésekkel foglalkozik. Úgy véle, erre azért is nagy szükség van, mert a fiatalok egy részénél ezen ismeretek elhalványulnak.
„Erdély az első világháborús magyar haderő történetéhez is szorosan kapcsolódik”- mondta Kovács Vilmos ezredes. A Hadtörténeti Intézet, Múzeum és Levéltár főigazgatója Erdély vonatkozásában tartott előadást az első világháborús hadiiparról. Kiemelte, hogy a magyar haderő első világháborús teljesítményében komoly szerep jutott Erdély térségének. Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejéről elmondta, hogy minden országrészben külön szervezeti egység volt; a magyar királyi honvédség mellett a császári landsturm jelentőségét fejtette ki. Véleménye szerint a komoly hátországi támogatás meghatározó szereppel bírt a háború során. „Európai szinten már léteztek hadiüzemek, így jelentős hadiipari termelés volt a háború előtt is”- jegyezte meg.
A konferencia szekcióinak előadásaiban szó esett továbbá Erdély népességéről, a románok erdélyi betelepüléséről és szabadságáról, kultúrájukról, oktatásukról, Bizánc és az ortodoxia szerepéről, a vallási viszonyokról és a vallásszabadságról, valamint az 1568. évi tordai országgyűlés és az 1571. évi székelyvásárhelyi országgyűlés főbb eseményeiről.
A Padányi József vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes fővédnökségével megvalósult konferencia egyben az egyesület részéről felkészülés is a 2020-as Trianon centenáriumra. „A Székely Hadosztály” címmel a rendezvény helyszínén a résztvevők megtekinthették idején a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténeti kiállítását.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes