NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Görgei Artúr (1818-1916)

Január 30-án emlékezünk Görgei Artúr születésének 201. évfordulójára. Az 1848-49-es szabadságharc neves hadvezére a Felvidéken, a szepességi Toporcon látta meg a napvilágot. Itt volt a nemesi család ősi birtoka, melyet nagyanyja, özvegy Görgey Jánosné Doleviczényi Annamária igazgatott, azonban a gyermek Görgei életét nem a gondtalan jólét, sokkal inkább a család pénzügyi gondjai jellemezték. Édesapja, Görgei György szülei akaratával szembeszállva, szerelmi házasságot kötött, egy jómódú lőcsei polgár lányával, Perczián Erzsébettel. Kezdetben a feleség családja támogatta az ifjú párt, akik a toporci birtokon épült házukban leltek otthonra. Tíz gyermekük született, akik idővel árvaságra jutottak, amikor édesanyjuk 1829-ben elhunyt. A bajt tetézte, hogy az édesanya húszezer forintos hozományát férje rábízta egy barátjára, hogy birtokot vásároljon számára az Alföldön, aminek az lett a vége, hogy a barát eltűnt a pénzzel.

Görgey György igyekezett megőrizni a család tekintélyét és biztosítani fiai jövőjét. Szűkös anyagi körülményei között, váratlan lehetőségként csillant fel, hogy testvére fiának Wieland altábornagy egy helyet biztosított a tullni utász iskolában, amit az ifjú nem kívánt elfogadni. Mivel nem akarták visszautasítani a nagylelkű ajánlatot, felmerült a lehetősége, hogy a fiúval egykorú Artúr kerüljön az iskolába. Az apa nem akart fia megkérdezése nélkül dönteni, aki levelében jelezte, hogy nincs ellenére, „Mert katonának két okból megyek: először és mindenekelőtt a haza iránti szeretetből, minthogy ennek hasznára lehetni nekem emitt több alkalom látszik kínálkozni, mint más szakokban, másodszor a mathematikai és physicai ismeretek iránti szeretetből.” Mint az a válaszból is látszik, nem az anyagi kényszer, hanem a hazaszeretet vezette Görgeit a katonai pályára, ami a család múltjából fakadó értékrenden alapult. A Görgeiek ősei német földről érkeztek a Szepességbe. A család első okleveles említése 1256-ból származik, amikor is IV. Béla Arnold szepesi ispán fiának, Jordánnak ajándékozott egy, a lengyel végeken található, a Poprád folyó mindkét oldalán lévő királyi erdőt. A család hűségesen szolgálta az Árpádokat, majd az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert pártjára állt, s az 1312. évi rozgonyi csatában a család négy tagja is megsebesült az Amadék ellen vívott harcban, s egyikük a csatamezőn lelte halálát.

Az ifjú Görgei a tullni iskolában szorgalmával és tudásával kitűnt társai közül. Parancsnoka, báró Halleg százados rendszeresen tudósította erről apját. „Arthur fia a már otthon nyert jó nevelés alapelveiben olyan tőkét kapott örökbe, mely neki szerencséje előmozdításához biztosan egész életére kamatozni fog.” – írja egyik levelében, majd egy későbbiben: „Igen jó magaviselettel szorgalom és tudományos kimívelődése iránti buzgóság, sok kötelességérzet, rendszeretet és komolyság társul benne, mely tulajdonok miatt már itt az altiszti kitüntetés érte. Ha önnek minden fia ennyire sikerült, a miben nevelési elveinél fogva nem kételkedem: akkor fáradságos törekvése meg van jutalmazva s én Önnek, mint szerencsés apának csak gratulálhatok szívemből.”

Az iskola elvégzése után a Wasa gyalogezredben volt kadét, majd Bécsbe került a magyar nemesi testőrséghez. Jeles elődök nyomdokain - mint Bessenyei György - gyűjtött tapasztalatokat a bécsi életről, gyarapította műveltségét és katonai ismereteit. A szűkös anyagi lehetőségei azonban megnehezítették az életét az udvari szolgálatban, ezért kilépett a hadsereg kötelékéből és a prágai egyetemre ment tanulni, ahol a kémia tudomány nagy reménységei között tartották számon.

A szabadságharc katonai sikerei szorosan összefonódnak Görgei Artúr nevével. Parancsnoki teljesítménye méltán emeli azok sorába, akiket a honvéd tisztjelöltek elé állítunk példaképül. Születésének évfordulóján szándékosan nem a későbbi csatákról vagy az igaztalan vádról írtam, amivel élete végéig együtt kellett élnie. Fontos, hogy az ifjúkorát is megismerjük, mert a későbbi sikerei innen erednek. Az, hogy a szabadságharc vezéralakja lett, nem a szerencséjének köszönhető, hanem sokkal inkább a kitartó szorgalmának és a tudásának. Csak az lehet sikeres tiszt, akit a hazaszeretet vezérel, szilárd önfegyelemmel és szorgalmas tanulással készül hivatására, miként az ifjú Görgei Artúr.

(Szerző: Dr. Négyesi Lajos ezredes)


Címkék: Főoldali hír 2019