A robottechnológia biztonsági és fejlesztési kérdései, valamint a kibervédelem egyre növekvő szerepe is terítékre került a Robothadviselés 2019 konferencián, amelynek 20 éves jubileumát az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tartották. Az előadók egyebek mellett a mesterséges intelligencia térhódításáról, az ember nélküli katonai alkalmazásokról és konkrét technikai fejlesztésekről is beszéltek.
A Robothadviselés konferencia 1999-ben Makkay Imre ny. ezredes kezdeményezésére indult, amikor a robotok még a kutatók fantáziájában és a sci-fi filmekben léteztek, ma pedig már minden ország hadseregében, így a Magyar Honvédségben is alkalmaznak robotokat – emlékezett vissza a sorozat kezdeteire Kovács László dandártábornok. A Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi haderőnemi szemlélője a konferencia hozzáadott értékének nevezte, hogy a jövőbe, a „holnaputánba” mutat, előadásai ma már tudományos cikkek hivatkozási alapja. Az NKE professzora szűkebb kutatási területéről azt mondta, hogy a kibervédelem mindennapjaink része, a kiberbiztonsági szakemberek pedig a „frontvonalban vannak.” A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar értéknek tekinti a konferenciasorozatot, amelynek előző évekbeli témái napjainkban alkalmazásokká váltak – mondta megnyitójában Krajnc Zoltán ezredes, tudományos dékánhelyettes. Németh András őrnagy, a Hadtudományi Társaság elnökhelyettese arra emlékeztetett, hogy a konferencia mérföldkövéhez érkezett, a hozzá kapcsolódó pilóta nélküli repülő eszközökből nyílt kiállítás pedig bemutatja, milyen potenciál van a védelmi fejlesztési iparban.
A konferencián szó volt a Magyar Honvédség kutatási-fejlesztési tevékenységéről is. Filótás István dandártábornok, a MH Modernizációs Intézet igazgatója szerint K+F tevékenységük két motivációja a haditechnika és a védelmi képességek keltette igények, valamint a technológiai lehetőségekhez való alkalmazkodás. A dandártábornok beszélt az intézet küldetéséről: a magyar hadiipar és a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés újjászervezéséről és ennek integrálásáról az akadémiai szférába. Az igazgató az intézet fontos tevékenységei közül kiemelte a harcosok felszerelésének tökéletesítését célzó digitális katona programot. Ennek keretében olyan eszközökkel látják el őket, amelyek megkönnyítik információhoz jutásukat és tájékozódásukat a harctéren, ezáltal pedig taktikai előnyökhöz jutnak. Ennek nyomán a fejlesztési irányok között szerepel a katonák fizikai, kognitív és vezetői képességeinek erősítése, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak és alkalmazni tudják a digitális technikai eszközök által nyújtott lehetőségeket. A fejlesztési irányok között szerepel az önálló döntéshozatalra képes autonóm járművek és rendszerek kidolgozása, az ember-gép kapcsolatával összefüggő kérdések megoldása és egy megjelenő új technológia beillesztése a Magyar Honvédség rendszerébe. A rendezvényen bemutatták az OGN tracker nevű eszközt, amely egy adott térben, magasságban és akár valós időben képes szolgáltatni a különféle meteorológiai paraméterek adatait, megkönnyítve ezzel a pilóták munkáját. A fejlesztő Makkay Imre és Takács Sándor arról beszéltek, hogy bár az eszközt egy cég fejlesztette, kidolgozásához elengedhetetlenek voltak az egyetemi kutatások is. Szó volt a géntechnológia, a mesterséges intelligenciát magában foglaló robotika és a nanotechnológia hármasának forradalmáról és ezek közös metszéspontjairól. Kollár Csaba, a HHK Katonai Műszaki Doktori Iskola témavezetője szerint a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos fejlődés a számítási kapacitások exponenciális növekedésével felgyorsult, az MI biztonsága és védelme pedig a katonai területen is megjelenik, például ez az egyik pontja a NATO stratégiai irányainak. A kutatások szerteágazóak, az Óbudai Egyetemen például a mesterséges intelligencia kreatív szakmákra való hatásával foglalkoznak, míg az NKE-n a mesterséges intelligencia hatását vizsgálják a jövő hadviselésére – villantotta fel a kutatások két fő hazai helyszínét Kollár Csaba.
A konferencián előadások hangzottak el többek között a drón felderítő rendszerekről, az NKE kiberbiztonsági kutatásairól, valamint az álhírek terjedéséről a közösségi médiában.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes