Hamarosan megérkeznek a Magyar Honvédséghez a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében rendelt új technikai eszközök, amelyek merőben új szemléletet követelnek a katonai logisztika területén dolgozó szakemberektől. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK) rendezett konferencián az is elhangzott: az új technika megfelelő infrastruktúrát és jól képzett, idegen nyelvet beszélő szakembereket igényel, az utánpótlásban nagy szerepe van az Egyetemnek.
December másodikán tartják a katonai logisztikusok napját, amelynek apropóján minden évben konferenciát rendeznek, hogy áttekintsék a terület időszerű kérdéseit. Idén a hamarosan érkező új haditechnikai eszközökkel kapcsolatos háttértámogatási feladatok adnak különleges jelentőséget A katonai logisztika időszerű kérdései című szakmai-tudományos konferenciának. Pohl Árpád, dandártábornok, a HHK dékánja megnyitójában arról beszélt, hogy a szakma új kihívások elé néz, a konferencia feladata, hogy megkezdjék és folytassák a közös gondolkodást. „Az egyik legnagyobb kihívás az üzemfenntartás, üzembentartás területén várható” – utalt a Pohl Árpád a logisztika előtt álló két legnagyobb kihívásra. Az üzemfenntartás többek között a hadrafoghatóság-, és az eszközök eredeti állapotát megközelítő állapot fenntartását célozza – erről Ocskay István ezredes, a MH Modernizációs Intézet kutatás-fejlesztési igazgatója beszélt. Az érkező új eszközök állapotfüggő karbantartást igényelnek majd, aktuális állapotukról műszeres diagnosztikával kapnak képet, ami jelentősebb szenzoros felmérő eszközöket igényel, viszont elősegíti az olcsóbb fenntartást. Érdekes adat, hogy egy vadászrepülőnél 50-100 ezer szenzor, egy harckocsinál 2500-3000 szenzor szolgáltat diagnosztikai adatot, ami a Magyar Honvédség 30 éves technikai kiszolgáló rendszerének fejlesztését is megköveteli. Különösen úgy, hogy a korábban létező javító zászlóaljak megszűntek, így a technikai kiszolgálás ezen lépcsői is hiányoznak – mutatott rá az ezredes, aki beszélt a hamarosan érkező 44 darab Leopard 2A7 HU harckocsi logisztikai igényeiről is. Mint elmondta: a kiszolgáló állomány kiképzése mellett gondolni kell például arra is, hogy az új harckocsik 120 mm-es simacsövű ágyúi és NATO kompatibilis lőszerei a lőszerraktárak átalakításának igényét hozzák magukkal, a karbantartás újfajta szerszámokat, míg a tartalékalkatrészek biztosítása eddigiektől eltérő raktárszemléletet követel. A szakember szerint az üzemben tartás gyökeresen új szemléletet követel, az új haditechnikához megfelelő infrastruktúra és más javítási szemlélet szükséges, így ugyanis itthon is el lehet végezni majd a nagyobb javításokat, ami költséghatékonyabb, mintha a gyártót kellene igénybe venni. A konferencián szó volt a légierő 14 darab, negyedik generációs Gripen vadászgépének logisztikai igényeiről is. Tóth András ny. ezredes arról beszélt, hogy ezek a gépek új üzembentartási, javítási koncepciót és kiképzési stratégiát igényeltek és különösen fontosnak tartotta kiemelni a feladatokhoz nélkülözhetetlen idegen nyelvtudás meglétét. A rendezvényen elhangzott: az év 365 napján, kiemelkedően és akadály nélkül működik Bánkúton, Medinán és Békéscsabán a 3D-s radar, amely a Szövetség védelmi rendszerének része. Előadásában Balogh László alezredes hangsúlyozta, hogy a NATO-ban elismerősen szólnak az üzemeltetést végző mérnöki állomány teljesítményéről. Ezzel kapcsolatban Balogh László megjegyezte: kockázatot jelent a mérnöki állomány utánpótlása és benntartása a rendszerben.
A konferencián szó volt még az érkező Leopard 2A7 harckocsik és a PzH 2000 típusú önjáró löveg üzembentartásának tapasztalatairól, valamint a H145 és H225 típusú helikopterek rendszeresítéséről is. A tanácskozás a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Magyar Honvédség Parancsnoksága légierő és logisztika haderőnemi szemlélőségei, továbbá a Logisztikai és Gazdálkodási Csoportfőnöksége, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság együttműködésében valósult meg.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes