Antropológia és hadtudomány 3.0

A kulturális antropológia katonai felhasználási lehetőségeiről is szó volt azon a konferencián, amelynek egyik társzervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszéke volt. Az ELTE-n rendezett esemény egyik célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákkal szemléltetve bemutassa a kulturális antropológia szerepét a hadműveletek végrehajtása során.

Jobbágy Zoltán ezredes, a HHK nemzetközi dékánhelyettese előadásában bemutatta a társadalomtudományok helyét és szerepét a múlt katonai műveleteiben. Prónai Csaba egyetemi docens, az ELTE Társadalomtudományi Kar általános és nemzetközi ügyek dékánhelyettese előadásában a kulturális antropológia jelenét és jövőjét mutatta be az érdeklődőknek. Kitért arra, hogy miképpen válik szükségessé a katonai feladatokban a holisztikus tudományos megközelítés. A délszláv háború kulturális és vallási dimenziójáról

Kaló József, a HHK egyetemi docense beszélt, aki különös figyelmet szentelt a véres polgárháború társadalmi hatásaira. Forgács Balázs őrnagy, a HHK egyetemi docense részletesen bemutatta a hadtudományt mint a társadalomtudományok egyik ágát és kitért annak fontosságára, hogy a katonai műveleti képességet mennyire befolyásolja a mai társadalomtudományok interakciója. Sztankai Krisztián százados, egyetemi tanársegéd az általa kialakított T.O.M.A.V rendszer felhasználásának lehetőségeit mutatta be a katonai műveletekben, valamint szólt a katonaantropológiáról mint új lehetséges kutatási területről. Mint elmondta, a T.O.M.A.V. rendszer egy biztonságosabb környezetet képes előidézni olyan műveleti területeken, ahol ma és a jövőben a Magyar Honvédség állománya megjelenik.

A rendezvény zárásaként Jobbágy Zoltán ezredes kiemelte, hogy a konferencia bebizonyította a hadtudomány és az antropológia együttműködésének szükségességét és a karok közötti kapcsolatot is erősítik a jövőben.