A Magyar Honvédség fejlődési pályájáról, a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programról, a sorkatonaság visszaállításáról, de a katonák és civilek viszonyáról is beszélt Németh Szilárd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az NKE Fúzió nevű új egyetemi csoportosulás vendége volt.
Az NKE Fúzió egy jobboldali, polgári értékrendet valló diákszervezet szeretne lenni, amely ezentúl rendszeresen tart majd rendezvényeket. Az első alkalom vendégeként Németh Szilárd beszélt csepeli gyökereiről és arról, hogy 1989-ben a SZDSZ alapító tagja, majd 1996-ban a Fidesz tagja lett, itt vált később profi politikussá. „A politikában nem tudományos tudásra van szükség, hanem olyan emberekre, akik képesek megfogalmazni a problémákat és azokra válaszokat adni” – utalt Németh Szilárd azokra az időkre, amikor Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a katonák politikai elöljáróként kezelik és ő úgy is viselkedik, nem szól bele katonaszakmai kérdésekbe, azaz nem akarja megmondani, milyen lőszert, vagy légvédelmi rakétát kell vennünk. Ezt a szakmaiságot erősíti a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kettéválasztása is. „Rendkívül jó pályán van a Magyar Honvédség” – Németh Szilárd meglátása szerint még látszik a korábban elvesztegetett idő nyoma, de 2015 óta nagyon jó a fejlődés iránya és egyre népszerűbb a honvédség, amely alapja „az ország függetlenségének és a magyar emberek biztonságának”. Az államtitkár szerint a 2010 előtti kormányok rossz szemlélete leépítette a Honvédséget azzal a magyarázattal, hogy a NATO majd úgyis megvéd bennünket. Ez azonban „rossz duma”, hiszen a Szövetségnek nincs hadserege, fegyveres erőket ugyanis a tagállamok ajánlanak fel egy konfliktus esetén.
A honvédség egyre közelebb kerül a társadalomhoz, a magyar emberekhez is. Épp a napokban választották Európa legjobb adventi vásárának a budapesti Szent István Bazilika előtti forgatagot, amelynek biztonságát épp a Honvédség katonai rendészei felügyelik, akik „teli tárral” járőrözve garantálják, hogy aki oda kimegy, az biztonságban haza is térhessen. Németh Szilárd szerint ez és például a májusi budaörsi haditechnikai bemutató 70 ezres látogatottsága mutatja, hogy az emberek érdeklődve, szimpátiával tekintenek a katonákra. „Kezd tisztelete lenni a honvédségnek és a honvédség is tud úgy viselkedni, hogy kivívja ezt a tiszteletet!” – ez az időszak jött el az államtitkár szerint. A célokat erősíti a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program, amelynek keretében háromezer milliárd forintot költenek el a katonákra és a haditechnikai beszerzésekre, de cél a magyar hadiipar újjáélesztése és a gazdasági előnyszerzés is, amelynek egyik megvalósulása lesz, hogy az új H145M helikopterek forgó alkatrészét Magyarországon gyártják majd, stratégiai előnyhöz juttatva ezzel a Magyar Honvédséget. Az előnyre és a védelemre pedig nagy szükség van, hiszen a déli határzárnál olyan, potenciális biztonsági kockázatot rejtő embereket tartóztatnak fel, akik modern technikával, egyebek mellett katonai éjjellátókkal, drónokkal és vadkamerák telepítésével felszerelkezve keresik a határzár gyenge pontjait.
Németh Szilárdot a hallgatók többek között a sorkatonaság visszaállításáról kérdezték. Mint elmondta: bár többen igényt fogalmaztak meg a sorkatonaság visszavezetésére, ennek valós lehetősége nincs. Ugyanakkor meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy aki akar, részt vehessen a honvédség hivatásában. Erre az önkéntes tartalékos rendszer jelent megoldást, ami népszerű. Míg 2010-ben 17 önkéntes katonája volt az országnak, idén már kilencezer – hangoztatta Németh Szilárd.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes