„A teremben két féle ember van: azok, akik értik, és akik nem, vagy még nem értik a design thinking lényegét” – mondta Németh Gergely helyettes államtitkár a Magyar Honvédség Modernizációs Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös nemzetközi konferenciáján. A magyar katonai kutatás-fejlesztés 100 éves évfordulójához szorosan kapcsolódó esemény célja, hogy bemutassa a design thinking módszertanát, és annak alkalmazhatóságát a nemzetközi és hazai védelmi problémák megoldásában.
Kis Norbert megnyitójában a design thinking és a konferencia aktualitása kapcsán kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása és működésének eszméje is ehhez igazodik: az átfogó megközelítést alkalmazva vonták egy ernyő alá a különböző hivatásrendeket és államigazgatási szakokat. A NKE fejlesztési rektorhelyettese a program jelentősége kapcsán két dolgot emelt ki: az intézmény is annak szellemében jött létre, hogy a civil szférának lehetősége legyen tanulni a katonáktól és a katonai tudományokból, felhasználva azokat az államigazgatás több területén. Szerinte Magyarországon ennek hosszú múltra visszatekintő hagyománya van, ugyanis két évszázaddal ezelőtt azért hozták létre a Katonai Akadémiát, hogy ott a (katonai) tudományok és a tapasztalatok találkozhassanak egymással.
Németh Gergely a kihívások komplexitása kapcsán elmondta, hogy a változó környezetre választ kell találnunk és biztosítanunk kell saját és szövetségeseink (NATO, EU) biztonságát. „Be kell tudnunk bizonyítanunk, hogy tudjuk, mi történik körülöttünk és biztosítani kell a szövetségeseinket arról, hogy képesek vagyunk választ adni a problémákra” – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára. Elhangzott, hogy a múlt és a történelmi tapasztalatok meghatározzák napjaink helyzetét is, az internetnek köszönhetően pedig az adatok mindenki számára elérhetővé váltak. A világ egyre komplexebbé válik és ehhez alkalmazkodni kell: a régi tudás már nem elég, az új helyzetekre kell újszerű megoldásokat kitalálni, adaptálódni kell az új adottságokhoz – tette hozzá Németh Gergely.
Ben Zweibelson interaktív előadásával világította meg a „design” fogalom sokszínűségét. Az amerikai Joint Special Operations Egyetem oktatója előadásában kitért a tervezés nehézségeire, amelyre megoldást kínálhat – a helyesen alkalmazott – „design thinking” és hangsúlyozta a tervezés alapú és a design alapú szemléletmódok összekapcsolásának jelentőségét. Zweibelson a vezetői képességek és tulajdonságok sokféleségén át bemutatta, hogy a régi szokások lerombolásával (megváltoztatásával) lehet újat alkotni. Brian „Ponch” Rivera előadásában pedig a kérdések különböző perspektívákból való vizsgálatának fontosságáról beszélt, külön kiemelve két módszertan, a David Snowden professzor által megalkotott helyzetértékelési módszertant (Cynefin), valamint a John Boyd által megalkotott Megfigyelés-Tudatosítás-Döntés-Cselekvés (OODA loop) szemléletmódot.
Jobbágy Zoltán ezredes a probléma és a megoldás közti kapcsolat megteremtéséről szólt és történelmi példákon keresztül vázolta a háború fogalmának definiálási nehézségeit. A HHK nemzetközi dékánhelyettese a „véletlent” és a „kiszámíthatatlanságot” folyamatosan jelenlévő komponensként jellemezte a háborúk során, alátámasztva állítását Clausewitz háborúról alkotott nézeteivel. Hozzátette azt is, hogy a design thinking nem egy új találmány, régóta benne van a történelemben, csak a megfogalmazás új. Szükség van a design thinking-re, mert az analitikus gondolkodás önmagában nem elég - mondta az egyetemi docens, hangsúlyozva a metafórák szerepét a könnyebb érthetőség érdekében. Véleménye szerint a design thinkingnek arról kell szólni, hogy a „dobozon kívül” kell elkezdeni gondolkodni, ezáltal jobban megérteni és megértetni a problémák lényegét. Bár a design thinking kapcsán ma sincs teljes egyetértés a szakirodalomban, az alapvetések viszont nem változtak az évszázadok során: a háború fogalmának tartalma folyamatosan fejlődik, a clausewitzi alapvetésekre rárakódtak a modern világ technikai és gondolkodásbeli újdonságai, sajátosságai. A gondolkodás komplexebbé vált, a kérdés viszont ugyanaz maradt, mint több száz évvel ezelőtt is volt: hogyan lehet felkészülni a jövő háborújára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett két napos konferencia is a jövő háborújának kutatásához kíván támpontot adni.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Fotó: Szilágyi Dénes