Emlékezzünk

400 évvel ezelőtt, 1620. május 3-án született gróf Zrínyi Miklós, költő és hadtudós. Talán kevéssé ismert, hogy életében két választott jelmondata is volt. Az elsőt a skótoktól kölcsönözte mely így hangzott: „Senki nem támadhat meg büntetlenül" (Nemo me impune lacesset). Előtte már Francesco Sforza, Milánó meghódítója is megtette ezt, így a város főkapuja fölött is ez a mondat volt olvasható.

Zrínyi műveiben 1651 körül tűnik fel a másik jelmondat: „Jó szerencse semmi más" (Sors bona nihil aliud), amit azóta is a személyéhez kapcsolunk. Ha ezt nem csak egyszerű tényként kezeljük, hanem elgondolkodunk a jelentésén is, először talán inkább zavarba ejtő, hogy egy tudós katona ilyen nagy szerepet tulajdonít a szerencsének. Modern korunkban a szerencse a fáradság nélkül megkapott előnyöket jelenti. A katonai vezető nem bízhatja magát a véletlenre, mivel az több mint felelőtlenség lenne.   

Zrínyi második discurzusának címe: „Hogy egy hadviselő ember a jó szerencse nélkül semmi, és micsoda légyen a szerencse.” Ebből jobban megismerhetjük a szerencséről vallott nézeteit, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy három és fél évszázaddal előttünk élt és másként látta az élet bizonyos kérdéseit. Hívő keresztényként elfogadta, hogy a világ történéseiben az isteni akarat nyilvánul meg. Fontos, hogy az ember cselekedetei a jót szolgálják, de a dolgok végkimenetelére nem lehet hatása, mert az független a cselekvő akaratától. Ez a szerencse világa, ami az isteni akarat megnyilvánulása. „Kilenc része bizonyos legyen az ő feltett szándékának; a tizediket ha néha kockára kell is vetni" - írja Zrínyi.

A jó katonai vezető mindent megtesz, amit megtehet a feladat sikeréért, de felvállalja a kockázatot is, mert bízik az isteni jóakaratban. Zrínyi fontosnak tartotta, hogy a katona ésszerű határokon belül merjen kockáztatni. Legyen tisztában a terve kiszámíthatatlan tényezőivel, de a siker érdekében bízzon a szerencséjében. Azok a parancsnokok, akik csak a biztosat merik vállalni, akik csak a kiszámíthatóban bízva, kerülik a kockázatot, tudatosan kizárják a szerencsét és ezzel az isteni akarat ellen dolgoznak.

Zrínyi jelmondata ezt a hitvallást tükrözi: olyan vezető vagyok, aki mindent megtesz a sikerért, de tudom, hogy a dolgokat az isteni akarat vezérli, ezért kérem, hogy adjon nekem jó szerencsét! Valószínűleg értette ezt II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem is – aki maga is Zrínyi sarj, hiszen édesanyja Zrínyi Ilona – amikor az „Istennel a hazáért és szabadságért” (Cum Deo pro Patria et Libertate) jelmondatot választotta.

Négyesi Lajos ezredes


Címkék: Főoldali hír 2020