Örök nyugalomra helyezték a Farkasréti temetőben Hodobay Andor m. kir. tüzér főhadnagyot. Az egykori Ludovika Akadémia növendékére Siposné Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár írásával emlékezünk.
2019. szeptember 13-án, a 100. születésnapján köszöntöttük Hodobay Andor m. kir. tüzér főhadnagyot. Amikor elfújta a születésnapi tortáján a 100 évet szimbolizáló gyertyákat, még tréfálkozott is, mint mondta nem is érti, hogy szaladt így el az élet, el sem hitte, hogy a századik, jubileumi születésnapját ünnepeli. Akkor mi sem sejtettük, hogy az volt az utolsó és, hogy oly hirtelen távozik el a Hadak Útjára.
Hodobay Andor a miskolci Fráter György Gimnáziumban érettségizett, ezután a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiára jelentkezett. 1937. szeptember utolsó hetében sikeres felvételi vizsgát tett. Az első évet csapatnál, mint karpaszományos aks. (akadémikus) jelölt szolgált a debreceni m. kir. Gábor Áron 6. honv. tábori tüzérosztálynál. A karpaszományos iskola elvégzése után őrvezetői, majd tizedesi rendfokozatot, leszereléskor pedig hadapród rendfokozatot kapott. 1938. október 1-jén kezdte meg a két éves elméleti és gyakorlati képzést a Ludovika Akadémián, ahol 1940. július 4-én, a rendkívüli tisztavatáson tüzér hadnaggyá avatták.
1940. júniusában nyári éles lőgyakorlaton voltak Hajmáskéren, – ahová a ludovika üteg, gyalogmenetben vonult le és vissza, – amikor július 2-án délután jött a parancs: a harmadévesek azonnal vonuljanak be a Ludovikára, rendkívüli hadnagy-avatásra. Ez július 4-én délután hagyományos, ünnepi keretek között, kard kirántással „A hazáért mindhalálig” fogadalommal megtörtént. A beosztása átvétele után, haladéktalanul bevonult a kijelölt csapattestéhez, a kassai 23. tábori tüzérosztályhoz. Akadémikusként részt vett a kassai bevonuláson, három év múlva pedig első tiszti beosztásában Kassán szolgált.
Aztán jött a II. világháború, amelynek Hodobay Andor is részese lett, 1942. év elején mozgósították az alakulatát, július 12-én reggel indultak a kassai vasútállomásról Kurszkig, ahonnan gyalogmenetben vonultak fel a Donig. A folyóval párhuzamos domb mögött rendezték be a tüzelőállást, a dombtetőn pedig a tüzérségi figyelőállást. A háború borzalmaitól szerencsésen megmenekült, mert tüzértisztként, nyelvtudása miatt Németországba vezényelték tüzérségi lőiskolába, a német tüzérséggel való együttműködés oktatására és tapasztalatszerzésre. Ezután a nyíregyházi tüzérosztályhoz helyezték át, majd a hajmáskéri tüzér lőiskolába vezényelték. A szovjet csapatok fokozatos térnyerése miatt, Hajmáskérről Győrbe, onnan Sopronba költöztek. Az 1945. március 24-i bombázás után gyalogmenetben Ausztriába indult alakulatával, április végén, az osztrák-német határon esett amerikai hadifogságba, amelyben Franciaország területén tíz hónapot töltött. A háború után a katonai hivatását nem folytathatta, ezért visszatért a polgári életbe, a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakon szerzett diplomát. A végzés után az ERŐTERV-nél helyezkedett el, onnan ment nyugdíjba 42 év munka után, 72 éves korában, de a nyugdíjba vonulás után még hosszú éveken keresztül dolgozott.
Nekem abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy 2010. szeptember 23-án, hetven évvel az avatásuk után, a rubin díszoklevél adományozó ünnepségen oktatási rektorhelyettesként, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nevében köszönthettem a bajtársaimat, többek között Hodobay Andort is.
Különös korosztály tagjai voltak ők, harcoltak a háborúban, sokan közülük az életüket áldozták a hazájukért, mások hadifogságba estek. A háború után a hazatérőket nem üdvözlés fogadta, hanem a megpróbáltatás évei következtek. A ludovikás neveltetés miatt azonban ez a korosztály a nehézségek között is megállta a helyét, megőrizte a méltóságát. Az akadémián magas szinten oktatták az akadémikusokat, olyan katonai és általános műveltséget adtak, amit a polgári társadalom is elismert és irigylésre méltónak tartott. Azok, akik ott végeztek, a legszebb, de a legnehezebb hivatást választották.
Az 1940. július 4-én avatott évfolyam lelkes szervezője, élő lelkiismerete volt Hodobay Andor, aki elkészítette az évfolyam emlékkönyvét is. A Ludovika Főépületben a katonai akadémiákon 1940-ben avatott, a II. világháborúban hősi halált halt bajtársaik emlékének adózva 1992. augusztus 17-én emléktáblát állítottak, ahol a hősök napján és az avatásuk napján a kegyelet virágait helyezték el az emléktáblánál.
Szöveg: Siposné Kecskeméthy Klára
Fotó: Szilágyi Dénes (A fotó Hodobay Andor 100. születésnapi köszöntésén készült.)