A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának szétválásáról, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program aktualitásairól és a haderő jövőjét meghatározó stratégiai célkitűzésekről tartott előadást Benkő Tibor honvédelmi miniszter az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Az előadáson a katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szak hallgatói vettek részt.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) irányít, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHPK) vezet – jelölte meg a két szervezeti egység tavalyi szétválasztásának legfőbb indokát előadásában Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter meglátása szerint a döntésnek köszönhetően nem keveredik a katonai szakmai működés az eltérő jellegű központi közigazgatási, vagy politikai szintű feladatokkal, ez a fajta szemléletváltás pedig a modern haderő megalkotásában jelent könnyebbséget. Ennek elősegítésére a Minisztériumban is voltak feladat átszervezések, a miniszter jelenleg szakpolitikus, munkáját és az MHPK-val való kapcsolattartást külön összekötő csoport segíti, a parlamenti, közigazgatási és honvédelmi államtitkár pedig a hozzá tartozó területek koordinálását végzi elnevezéseik szerint.
A honvédelmi miniszter beszélt a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program újdonságairól is. Mint elmondta: folyamatosan érkeznek az Airbus H145M helikopterek, amelyekből 11 darab már Magyarországon van, de megérkezett a Leopard 2A4-es harckocsi hat darabja is. Az új eszközök összes példánya 2023-2025. között áll hadrendbe. Benkő Tibor a hadiipar újraindításának már bejelentett intézkedései közül egyebek mellett kiemelte a repülőgépgyártási terveket, amelynek szakember utánpótlásában az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára is számítanak, hiszen a számítások szerint a gépek működtetéséhez 200 pilótára lesz szükség a következő időszakban. A miniszter szólt a gyalogsági harcjárműgyártás Zalaegerszegen történő megvalósulásáról, az első ott gyártott Lynx típusú gépek 2023-ban gördülhetnek le a futószalagról. A haderőfejlesztés középpontjában az ember, a katona áll, a szerződéses-hivatásos katonák mellett kiemelt szerep járul az önkéntes tartalékosokra. A toborzás új rendszere Benkő Tibor szerint bevált, amit mi sem bizonyít jobban, hogy míg 2010-ben 17 tartalékos katona állt a Magyar Honvédség szolgálatában, addig mára ez a szám meghaladta a tízezret, a hazafias honvédelmi nevelés eredményeként pedig újabb tömegek csatlakozhatnak a programhoz. Az ilyen célú sikerekben fontos a kadétképzés szerepe: ehhez a programhoz 76 intézmény csatlakozott, 2026-2028. között tervezik, hogy létrejön az a 8-10 honvéd középiskola, ami a tisztképzés utánpótlás bázisát adhatja majd. Benkőt Tibor szólt a katonai életpályáról is, ebben az önkéntes katonai szolgálat jelenthet újabb előrelépést, amit jövőre terveznek indítani. A 47 és 50 éves korosztály számára pedig elindul majd egy „szenior katonai szolgálati szakasz”, ami az elképzelések szerint az államigazgatásban, állami vállalatoknál jelenthet szakember többletet, az oda kerülő katonák összekötő szerepet játszhatnak majd. A nyugállományúak számára obsitos program indul, a harcban részt vett és megsérült katonákat pedig veterán programmal támogatnák.
„Egy kiszámíthatatlan biztonsági környezet kezelésére kell felkészülni” – fogalmazta meg a Minisztérium és Honvédség stratégiai céljait előadásában Benkő Tibor, aki utalt az elmúlt időszakban a Krím-félszigeten és a Nyugat-Balkánon történtekre, amelyek közvetlen környezetünk sebezhetőségét mutatják meg. A miniszter véleménye szerint ehhez szükséges egy olyan „nemzeti képesség” kifejlesztése, amely a NATO elvárásait túlszárnyalva garantálja a békét és a biztonságot a magyar társadalom számára. A NATO által elvárt képesség és a nemzeti képesség között mintegy négyezer milliárd forint fejlesztési értékű különbség van, aminek van társadalmi támogatottsága, elvégre senki nem mondta még azt, hogy „minek a Magyar Honvédséget fejleszteni”, a társadalom ezen véleménye az emberekkel való folyamatos kapcsolattartás segítségével jut el a döntéshozókhoz – fejtette ki a miniszter, aki a rövid és középtávú célok között említette a Nyugat-Balkén stabilitásának fenntartását, az afganisztáni és iraki szerepvállalásunk letelte után afrikai szerepvállalásunk erősítését. Ezen szerepvállalások a szövetségesek részéről is elismerést váltanak ki, aminek bizonyítéka, hogy 2021-től a koszovói KFOR misszió parancsnoki feladatai magyar tábornok látja majd el – hangoztatta Benkő Tibor.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes