Új kihívások előtt a repüléstudomány

Egy vadászpilóta kiképzésének költsége 5-10 millió dollár között van az amerikai légierőnél és jókora kockázatot rejt, hogy a pilótajelölt végig tudja-e vinni a programot, ez is a repüléstudomány egyik kihívása - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) online konferenciáján. A szakemberek szót ejtettek a magyar űrrepülésről, a modern repülőgépek jellemzőiről, de a mesterséges intelligencia pilótaképzésben betöltött szerepéről is.

 „Ez a konferencia az egyik zászlóshajónk a tudományos rendezvények területén” – fogalmazott megnyitójában Krajnc Zoltán ezredes, a HHK tudományos dékánhelyettese, aki szerint a konferencia a legjelentősebbek közé tartozik az Egyetemen, a repüléstudomány és légihadviselés témakörének teljes műszaki, technikai és harcászati területét felvonultatja. A dékánhelyettes felhívta a figyelmet a tehetséggondozásra, ennek kapcsán pedig a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi szekciójának e havi rendezvényére, amely kapcsolódik a konferencia tematikájához is.

A rendezvényen szó volt a magyar űrrepülés újdonságairól is. Dudás Levente a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adjunktusa felidézte: 2007-ben kezdtek műhold fejlesztésébe, a MASAT-1 egy 10 centis kockaműhold volt, amely 1062 napon át üzemelt. Később egyetemi hallgatókat is bevonva, Pocket Cube, vagyis zsebműholdak fejlesztését indították el, ez a SMOG-projekt, amelynek során az 5*5*10 cm-es piciny szerkezetek az űrbe jutó elektromágneses szmogot, az űreszköz sugárterhelését is nézik, miközben az űrszemétként töltött idő minimalizálására is törekszenek. A Műegyetem saját fejlesztésű SMOG-1 műholdja márciusban pályára is állt. A kutatások eredményeként elektromágneses szmogtérkép készül és már a tervezőasztalon van az utód, a SMOG-2 műhold is. Csurgai-Horváth László, a BME egyetemi docense az űrmérnök képzés kapcsán arról beszélt, hogy 2020 decemberében bejegyezték a magyar űrmérnök szakot, amely iránt nagy az érdeklődés, 50 fős évfolyam indítására számítanak. A konferencián a pilótaképzés is terítékre került.

Koch Máté, a repülésszimulációval és kiképzéssel foglalkozó multicég, a CAE projektfelelőse a pilótaképzés kihívásai között említette, hogy az amerikai légierő 5-10 millió dollár közötti összeget költ egy vadászpilóta kiképzésére, amiben van kockázat, hiszen egy pilótajelölt különféle okok miatt bármikor kieshet a programból. A szakember szerint a hatodik generációs vadászgépek megjelenésével azon is hangsúly lesz, hogy a pilóta ne csak az akrobatikus repülés mestere legyen, hanem egy olyan döntésképes szakember, aki a mesterséges intelligencia felhasználásával végzi a repülési feladatokat. Ennek segítésére a multicég számos kutatást indított. A pilóták kiértékelésében például bevezettek egy objektív és valós idejű rendszert, amelynek során az egyszerűbb manőverektől (pl. hurok), a specifikus taktikai manőverekig (pl. légi utántöltés, formációban való repülés) értékelik a pilótákat. Ebben van szabály és mesterséges intelligencia alapú rendszer, és természetesen az oktatópilóták értékelése is. A gyűjtött adatok alapján jobban lesz érthető az egyes pilótajelöltek egyéni teljesítménye közti különbség, így a tanrend jobban igazítható az egyénhez. Erre az amerikai légierőnél például már működik kezdeményezés. A kiképzés során VR és mobil eszközökkel is tanulnak a jelöltek, ez a mai fiatalokat is motiválhatja. A gyakorlás is teljesen újszerű: a pilótának egy virtuális oktatópilóta megmondja például azt, hogyan kell korrigálnia egy manővert, tehát megjelenik a mesterséges intelligencia, persze itt is jelen van az oktatópilóta is, aki felügyel. Mint elhangzott: a pilóta teljesítményében a figyelem és annak megoszlása, a stressz, a kognitív terhelés, a fáradtság, a figyelem elterelődése és sok más tényező is szerepet játszik. Ezek mérésére szenzorok sorát használják a cég kutatásában, amely egyetemekkel együttműködve dolgozik a területen.

A konferencián Hegedűs Ernő mk. alezredes, a HHK Haditechnikai Tanszék adjunktusa, a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő Szakosztály elnöke elmondta: a katonai repülésben jelentős fejlesztéseknek lehetünk tanúi, hiszen a H145M helikopterek beszerzésétől, a KC-390 katonai szállítógépek tervezett beszerzésén át, a nyírteleki lokátorgyártás beindulásáig számos újdonság van, ami repüléstudományi kutatásokat is indukál.

Szöveg: Tasi Tibor