NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

A pandémiától a nukleáris biztonságig

Megkezdődött a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciója, amelynek idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) ad otthont. Az online eseményen 19 tagozatban mutatkozhatnak be nemcsak egyenruhás, de civil hallgatók is. A szekcióba 7 felsőoktatási intézmény 14 karának hallgatói összesen 182 pályamunkát nyújtottak be.

A rendezvény megnyitóján Koltay András rektor emlékeztetett: a tudományos diákköri mozgalom 70 éves múltra tekint vissza, az NKE és jogelődei pedig alapításuk óta részesei ennek. „A TDK mozgalom a magyar felsőoktatás és a magyar tudomány egyik nagy ünnepe, egy olyan eseménysorozat, amely tömegeket mozgat meg” – fogalmazott Koltay András, aki hozzátette: a pályaművek jelzik, hogy a had - és rendészettudomány kérdései nem egy egyetem monopóliuma, hanem „nemzeti ügyek”. Az OTDK jelentősége nemcsak az, hogy közösséget építsen, hanem „létérdeke” az egyetemeknek, hiszen a TDK mozgalom az oktatói utánpótlás legfontosabb bázisa, a jövő egyetemi oktatói szerepelnek benne – szögezte le Koltay András.

A Had – és Rendészettudományi Szekció 44 éve része az OTDK megmérettetéseinek, népszerűsége azóta is töretlen – derült ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter köszöntőjéből. A tárcavezető szerint a résztvevő hallgatók „példaértékű vállalást tettek” azzal, hogy napi tanulmányaik mellett elmélyültek egy szakterület rejtelmeibe. A rendezvényt a pandémiás helyzet az online térbe kényszerítette, a járvány pedig – Benkő Tibor meglátása szerint - ráirányítja a figyelmet az alkalmazható tudás megszerzésének fontosságára, amely „szorgalom, kitartó munka és alázat eredménye.” Az eseményen a miniszter a tárca nevében a Zrínyi Kiadó műveiből álló különdíjat ajánlott fel a hadtudomány szempontjából legkiemelkedőbb pályaművet bemutató hallgatónak.

Az OTDK megnyitóján Korom Ferenc a kutatás és innováció fontosságáról beszélt. A Magyar Honvédség parancsnoka szerint kihívás, hogy nem tudható pontosan, hogyan változnak hosszútávon a fegyveres konfliktusok, a biztonsági környezet. A vezérezredes szerint ezért fel kell készülni a „fekete hattyú” típusú, kiszámíthatatlan eseményekre történő reagálásokra is. Ezen váratlanul bekövetkező eseményekre történő alkalmazkodáshoz pedig nagy szükség van az innovációra, amelyben a tudományos munkát végző szakemberek munkája különös jelentőséggel bír. Az OTDK az első lépés a tudományos pálya felé, a kiemelt fókuszterületek – digitalizált harcmező, autonóm rendszerek, mesterséges intelligencia alkalmazása, felderítő – és döntéselőkészítő rendszerek - kutatási eredményei remélhetőleg sikeresen beépülnek a Magyar Honvédség gyakorlatába is - mondta Korom Ferenc.

Az OTDK egy különleges tehetséggondozó közösség, amely ma már a nemzeti örökség része, a 35. OTDK pedig a vírus ellenére is megvalósul online térben – erről Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke beszélt. Mint elmondta: az idei OTDK-n több mint 1800 helyi konferencián mintegy 13 ezer pályamunka mutatkozott be, amelyből nem egészen hétezret választottak ki bemutatásra. A megmérettetésen 300 határon túli résztvevő is közreműködik, a jövő évi OTDK-n pedig egy-egy szekció kerül majd a határon túlra Beregszászra, Komáromba és Marosvásárhelyre. Az idei versenyen minden negyedik szekció az NKE segítségével valósul meg, az online közvetítéseket a had – és rendészettudományok mellett a humán, az agrár és a legnagyobb, soproni közgazdász szekcióban is az NKE támogatja – jelezte Szendrő Péter.

„A tudományos diákköri mozgalom igazi hungarikum” – fogalmazott megnyitójában a Had- és Rendészettudományi Szekció rendezőjének nevében Pohl Árpád dandártábornok. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja kiemelte: a szekcióban folyamatosan megjelennek nem egyenruhás pályázók is, a 182 pályamunka témáin pedig látszik, hogy sokakat inspirált a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. Járványhelyzet, hibrid hadviselés, terrorizmus, mesterséges intelligencia, űrtevékenység, nukleáris biztonság, kiberbiztonság, önvezető járművek, migráció és drónépítés – sorolta a versenyző pályaművek címszavait Pohl Árpád, aki szerint mindez jelzi, hogy a pályázók által választott témák aktualitása megkérdőjelezhetetlen.

Krajnc Zoltán ezredes, tudományos dékánhelyettes, a Szekció ügyvezető elnöke jelezte: idén középiskolás versenyző is adott be pályamunkát, a bírálók között öt külföldi is található. A Roska Tamás Széchenyi - és Bólyai díjas professzorról, a hazai bionikai képzés megteremtőjéről elnevezett díjat idén Pénzváltó Nikolett nyerte, aki az NKE-n szerezte mesterdiplomáját és PhD címét, 2016 óta a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa, fő kutatási területe Törökország – tudatta Krajnc Zoltán. Pénzváltó Nikolett előadásában egy máig lezáratlan fegyverügyletről, a török Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer beszerzésről beszélt. Mivel egy orosz fejlesztésről van szó, az ügylet feszültséget gerjesztett Törökország és az Egyesült Államok között, aminek eredményeként Washington kizárta F35-ös programjából Törökországot. Mindez Ankara számára érzékeny pont, hiszen a törökök ezekre a gépekre szerették volna lecserélni elavuló F16-os flottájukat – hangzott el az előadáson.

A 35. OTDK Had – és Rendészettudományi Szekciója péntekig tart, az eredményeket zárókonferencián értékelik majd.

Szöveg: Tasi Tibor