Zrínyi Miklós költő és hadvezér 1620. május 3-án született Ozalyban. Zrínyi hadvezérként, illetve a korabeli magyar politikai élet, a hadtudomány és a szépirodalom egyik legjelentősebb alakjaként, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt.
A Szigeti veszedelem írója egy ősi horvát nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. Miután édesapja, Zrínyi György hat évvel később váratlanul elhunyt, öccsével, Péterrel együtt II. Ferdinánd utasítására előbb arisztokrata gyámokhoz, majd Pázmány Péter esztergomi érsekhez került. Az árvák nagykorúságuk elérése után hazatérhettek ősi családi birtokaikra, melyek közül Zrínyi Miklós az északabbra fekvő, muraközi és dunántúli területeket választotta. Az uradalmak fekvéséből eredően szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel.
Zrínyi karrierje hamar magasra ívelt, 1640-ben légrádi és muraközi főkapitány lett, 1647-48 fordulóján pedig a horvát báni méltóságot is elnyerte. A végeken mutatott hősiessége azonban Bécsben nem talált dicséretre. Ferdinánd, majd I. Lipót tanácsosai úgy vélték, hogy Zrínyi túlzott végvidéki aktivitása káros a birodalom számára, hiszen az komoly háborút kockáztat a Porta ellenében. Ez azonban nem jött volna jól a Franciaországgal éppen zajló rivalizálással egyidőben. Magyarország felszabadítása a Habsburg tervekben csak másodlagos fontosságú volt, így aztán Zrínyi gyakori betörései, majd az 1660-as évek elején Új-Zrínyivár felépítése számos konfliktust idézett elő Zrínyi és az udvar között. A bán fejében már ebben az időszakban megérett a Habsburgok nélküli felszabadító háború gondolata, Bécs pedig szintén nem szívelhette őt túlságosan, ugyanis 1655-ben, nem ő, hanem Wesselényi Ferenc kapta meg a nádori tisztséget.
Bécs minden törekvése ellenére, 1663-ban belesodródott egy török háborúba. A háborúban ugyan Szentgotthárdnál a törökök vereséget szenvedtek, a vasvári béke azonban a törökök számára igen kedvező feltételeket tartalmazott. A béke pontjai – sok más nemeshez hasonlóan – Zrínyiben is felháborodást keltettek. Az általános csalódottság nyomán kibontakozó, Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri szervezkedésben azonban a bán már nem tudott komoly szerepet vállalni, mivel 1664. november 18-án egy vadkanvadászaton halálos baleset érte őt.
Miután Zrínyi Miklós személyében a korabeli Magyarország legtehetségesebb hadvezére és legtekintélyesebb politikusa távozott az élők sorából, a szerencsétlenséget sokan nem bírták – és máig nem tudják – elfogadni, ezért legenda kapott szárnyra arról, hogy a bán esetleg Bécs cselszövésének áldozata lett.
Szak Andrea egyetemi adjunktus
Hadtörténelmi, Filozófiai-és Kultúrtörténeti Tanszék