A Honvédelem Napjára

Az 1848-49-es magyar szabadságharc, illetve függetlenségi háború talán legjelesebb napja 1849. május 21-e. Az a nap amikor Püspöky Grácián zászlótartó, a 47. zalai honvédzászlóaljtól kitűzte háromszínű zászlaját a budai vár egy olyan pontjára, ahonnan jól láthatták azt a rohamhoz bátorságot gyűjtő honvédek éppúgy, mint a pesti oldalról a hatalmas tüzérségi lövetésre a Duna partra kitóduló lakosok. Akkor is dicsőséges e nap, ha még az is kérdésként merülhet fel, hogy szükség volt-e egyáltalán erre az ostromra. A tavaszi hadjárat fantasztikus sikersorozata amellett, hogy az országból kiszorította a császár hadseregét, legfőbbképpen azt a szerencsés és kedvező helyzetet hozta meg, hogy a magyar hadvezetés kezébe került a kezdeményezés, diktálhatta az események menetét. Ez hozta egymás után a sikeres csatákat, ütközeteket, ez biztosította a szabad manőverezés lehetőségét, a rendelkezésre álló erők elosztásának, alkalmazásának szabad megválasztását. S bár a császári főseregre nem sikerült döntő csapást mérni, ennek lehetősége folyamatosan megvolt, megmaradt. Ezt a helyzetet változtatta meg Görgei Artúr altábornagy április 28-i döntése, hogy a visszavonuló ellenség nyomonkövetése helyett, Komáromtól visszafordul a budai vár elfoglalására. A vita a mai napig is tart, hogy e döntés miért is született meg, de még arról is, hogy helyes volt-e egyáltalán. S nagyon jól van, hogy vitatkoznak erről a történészek, de még az érdeklődő laikusok is, hogy mérlegre kerülnek azon érvek, melyek a döntés mellett vagy ellene szólnak. Mert ez a történelem lényege. A rendelkezésre álló források, irodalom tanulmányozása után a nézetek, vélemények megfogalmazása, ütköztetése: csak ez vezethet előbb-utóbb elfogadható konszenzusra, egyetértésre, a történelmi események leghitelesebb rekonstruálására.

Május 21-e 1992-től a Honvédelem Napja. Katona Tamás, akkori külügyi államtitkár, kitűnő történész és az „áruló” Görgei kép elleni tudományos küzdelem élharcosa javasolta e napot, mint a szabadságharc csúcspontját. Korábban a Fegyveres Erők napja szeptember 29-e volt, a szabadságharc első csatájának emlékére. E napon leginkább a forradalmi hadsereg megalakulására, első győzelmére lehetett emlékezni a korszak politikai-ideológiai igényeinek megfelelően. Május 21-én már egy győzedelmes, jobbára már regulárisnak nevezhető haderőt, annak vezetőit ünnepelhetjük. A háborúban a politikai és katonai vezetés is követhet el hibákat, hozhat rossz döntéseket, ez természetes, ugyanígy van az ez az ellenségnél is. Leglényegesebb az utolsó csata megnyerése. Erre az esély megvolt, a honvédsereg megteremtette, de jött a cár hatalmas hadereje! Negyvennyolc példája azonban megmaradt nekünk.

 

Szöveg: Csikány Tamás dandártábornok, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék

 

Kép: wikipédia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_ostroma_(1849)#/media/F%C3%A1jl:Than_Buda_ostroma.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_ostroma_(1849)#/media/F%C3%A1jl:Buda_ostroma_1849_BTM.jpg

 

A Honvédelem Napja alkalmából elismerésben részesültek névsora

 

 

 

 

 

 

 

 


Címkék: Főoldali hír 2021