A magyar hősök emlékének őrzői

2001-ben az Országgyűlés elfogadta a LXIII. törvényt, melyben „a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé” nyilvánította. Ekkor emlékezünk mindazokra a férfiakra és nőkre, akik fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, és fennmaradásáért harcoltak, illetve vállaltak vértanúságot. Az emléknap hagyománya az első világháború időszakáig nyúlik vissza, amikor báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére az 1917. évi VIII. törvénycikk elrendelte, hogy hogy minden község (város) a saját területén létesítsen olyan emlékművet, amelyre a haza védelmében elesett hős fiainak nevét maradandóan bevésse. Vagyonos községnek (városnak) monumentális műemléken, a szegénynek pedig szerény táblán, de mindenesetre méltó módon és minden egyszerűsége mellett is nemes művészi kivitelben kell megörökítenie hős fiainak nevét és emlékezetét. Az emlékművek a hazaszeretet oltárai lesznek, amelyeken a tisztelet és soha el nem múló hála örök fényében fognak ragyogni a hazáért hősi halált halt vitézeink áldott nevei. Ők voltak azok, akik a háború során a legsúlyosabb áldozatot hozták, hazájuk védelmében életükkel adóztak. Szent emléküket pedig tiszteletben kell tartania nemcsak a mai nemzedéknek, hanem a késő utókornak is, hogy példájukból buzdítást merítsen az önfeláldozásra és a hazaszeretetre. Az emléknapot 1925-ben nemzeti ünneppé nyilvánították. A Nagy Háború nemzedéke bízott abban, hogy a pusztítást és halált a béke korszaka követi, ezért érezték fontosnak, hogy ne merüljön feledésbe a hősök áldozata. A győztesek által konstruált világ törékeny egyensúlya azonban nem sokáig tartott. Két évtized elmúltával ismét háború borította lángba a világot és szedte áldozatait. 1942-ben az 1917-es törvény hatályát kiterjesztették az 1938-at követő időszak hősi halottaira is, akik előtt egészen 1945-ig évente lerótták tiszteletüket az emléknapok résztvevői. A második világháború utáni politikai vezetés csak a baloldali ideológia mártírjainak kultuszát támogatta, de a hősök emléke tovább élt az emberek szívében. A rendszerváltás után először 1989-ben Szekszárdon került koszorú a hősök emlékművére, majd a következő évben már állami szintű megemlékezésre is sor került.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen különös jelentősége van a hősök emléknapjának, hiszen a köz szolgálata iránti legmélyebb elköteleződést fejezi ki a hazáért vállalt hősi halál. A Ludovika Akadémia szellemi örökségének megható emlékhelye a Hősök folyosója, ahol kőtáblákba vésve örökítették meg azok neveit, akik a legdrágábbért a legdrágábbat adták.

Abele őrnagy 1915-ben az orosz frontról küldte javaslatát a hősök emlékének megörökítéséről. Először nem kapott választ a felterjesztésére, de hitte, hogy a nemes ügyért fáradnia kell. Személyes kapcsolatait felhasználva igyekezett az uralkodó elé juttatni javaslatát. Az erőfeszítését két év után koronázta siker, ami annak ellenére, hogy vitathatatlanul nemes ügyről volt szó, nem valósulhatott volna meg az őrnagy kitartó munkálkodása nélkül. Báró Abele Ferenc a von Lilienberg osztrák nemesi család sarjaként 1875-ben látta meg a napvilágot. Műszaki tisztként szolgált az osztrák - magyar hadseregben, évekig magyarországi helyőrségekben. A Hadiiskola elvégzése után vezérkari beosztásokat töltött be, többek között a közös vezérkar távíró irodájában. A világháborúban hadtest vezérkari főnöki beosztást ért el. A Monarchia megszűnte után magyar állampolgár lett és belépett a „nemzeti hadseregbe" ahol tábornoki rendfokozatig jutott. Az emlékezet ápolása a későbbiekben sem állt távol tőle. 1927-ben kezdeményezte, hogy a Szabadság téren álló irredenta szobrokon helyezzék el Rothermere lord domborművű arcképét és a trianoni békediktátumot elítélő levelének részletét. 1928-ban, immár nyugállományú katonaként a kolozsvári 35. hadosztály tisztikarának szervezett zarándokutat az olasz fronton elesett bajtársaik sírjaihoz.

Szöveg: Négyesi Lajos ezredes, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék

Képek:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Abele_Ferenc#/media/F%C3%A1jl:Abele_Ferenc.jpg

http://www.neplelek.hu/magyar-nemzet/a-nagy-haboru-magyar-hosei/

http://www.neplelek.hu/magyar-nemzet/a-nagy-haboru-magyar-hosei/

Nemzeti Közszolgálati Egyetem archív

 


Címkék: Főoldali hír 2021