A trianoni békeszerződés évfordulójára

A trianoni békeszerződés évfordulójára: nemzeti birodalom vagy nemzetállam

Magyarország 1920. június 4-én írta alá az első világháborút Magyarország tekintetében lezáró békeszerződést. A szerződés jelentősen átrajzolta Magyarország határait, annak kárára, és a szomszédos nemzetállamok nyereségére. A szerződés a határokat a nemzetállami szuverenitás ideológiája alapján jelölte ki. Magyarországon (illetve az Osztrák-Magyar Monarchiában) a háború előtt és alatt nem ez az ideológia volt elismert döntéshozatali elmélete a politikai döntések meghozatalának. A háború előtt és alatt a magyar politikai gondolkodásra a historizáló nemzeti birodalmi politikai ideológia gyakorolt komoly hatást.

A háború előtti magyar bel-, és külpolitikai életet több politikai ideológia befolyásolta, abban azonban ezek az ideológiák egyeztek, hogy a történelmi magyar kárpát-medencei államot tekintették a politikai élet ideális terének. Az ideológiák képviselői az aktuálisan Magyarország határain belül élő kisebbségek helyét továbbra is Magyarországon képzelték el, illetve a korábban Magyarországhoz tartozó, vagy a magyar érdekszférába tartozó (főként balkáni) területek felé való – inkább gazdasági és békés politikai, semmint katonai – terjeszkedést javasolták. Úgy tekintettek Magyarországra, illetve a magyar fél megerősödésével az Osztrák-Magyar Monarchiára, mint egy a múltban létrejövő és még mindig birodalomi szerepet ellátó államalakulatra. Többek között azt emelték ki, hogy a Kárpát-medencében a magyar nép fejlettebb politikai civilizációval rendelkezik a többi népnél, amiből egyrészt a magyar államalkotás jogát vezették le (a többi kárpát-medencei nép felett), másrészt pedig azt a kötelességet, hogy segítsék a többi nép politikai kultúrájának a fejlődését. Ez az ideológiai mag, amit a nemzeti birodalom eszméjének neveznek, nem tekinthető speciálisan magyar jellegzetességnek, hanem a korszak jellemzőjének.

Ami sajátos volt Magyarország tekintetében az a geopolitikai helyzet: nyugaton és keleten egy-egy nagy birodalom hasonló célokkal lépett fel, illetve a Kárpát-medencében és annak környékén számos nemzetiség élt állami keretek között, vagy anélkül. A geopolitikai helyzet a nacionalizmus és a szocializmus új politikai ideológiáival kiegészülve olyan elegyet képezett, ami előre vetítette a történelmi Magyarország „természetes” feldarabolódását. A háború, az Egyesült Államok által képviselt nemzetállami ideológia hatásával együtt, siettette és radikalizálta a nemzetállamok kialakulásának és megerősödésének a folyamatát a térségben, illetve a direkt politikai fennhatóságon alapuló nemzeti birodalmak bukását (ideértve a német és az orosz birodalmat is).

Egy évszázad (és egy év) távlatából úgy látszik, hogy a nemzeti birodalmak igazi formája nem a közeli területeken fennálló direkt politikai fennhatóságra építő államalakulat, hanem a távolabbi (tengerentúli) területeket magába foglaló, lazább, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokon alapuló államalakulat. Ez a tudás azonban nem a kortársak számára nem volt adott, ami érthető teszi számunkra azt a korabeli lelki megrázkódtatást, amit a történeti dimenzióban fennálló államalakulat mesterséges szétbontása előidézett.

Szöveg: Boda Mihály tanszékvezető, egyetemi docens, HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék

 

Képek: Wikipkédia

 


Címkék: Főoldali hír 2021