Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája
A stratégiai dokumentumok bevezető része általában nagyon fontos, itt is megállapításra kerül, hogy össznemzeti ügyről beszélünk a honvédelem kapcsán. A Nemzeti Katonai Stratégia egyértelműen leteszi a voksot amellett, hogy a Magyar Honvédségnek a magyar állampolgárok biztonságát kell szavatolnia. Magyarország biztonságának sarokköve továbbra is az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és ennek a keretében biztosított kollektív védelem, de Magyarország teljesíteni kívánja a nemzeti önerő feltételének a megvalósítását is. „A haza védelme össznemzeti ügy. A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a magyar nemzet, a magyar Kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat.”
„Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a 21. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. Hazánk biztonságának sarokköve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében biztosított kollektív védelem, de ennek a szövetségesi együttműködésnek a nemzeti önerő az elsődleges feltétele.”
Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra egy olyan Magyar Honvédség jöjjön létre, amely képes garantálni az ország biztonságát, elrettenteni az esetleges agressziót, és támogatni az összkormányzati védekezést a katonai és nem katonai fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben.
A bevezetés fontos megfogalmazása, hogy a biztonságot nem lehet egyik napról a másikra megteremteni, csak hosszútávú feladatként értelmezhető. Másik sarokkő, hogy a biztonságot fenyegető veszélyek nemcsak katonai, hanem politikai-, gazdasági-, társadalmi-, környezeti-, kiber-, és információs dimenziókon keresztül is elérhetnek minket, ezért szükséges az összkormányzati komplex kezelése a honvédelmi feladatoknak.
Hibrid hadviselés
Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája a 21. századi műveleti környezetet jól határozza meg, hiszen megnevezi a hibrid hadviselést, amelynek során állami és nem állami szereplők katonai és nem katonai eszközökkel próbálják az érdekeiket érvényesíteni. Egy másik megfogalmazás szerint, a hibrid hadviselés olyan erőszak alkalmazását tűzi ki célul, amivel nem akarják meghaladni a háborús szintet a konfliktus folyamán. Ebben főként a stratégiai kommunikáció játszik nagy szerepet, hiszen manipulálni lehet az országok lakosságát, a társadalmak stabilitását. Külön foglalkoznak a stratégia készítői a proxy vagy helyettesítő erőkkel, hiszen ilyen szereplőkkel lehet rejtett állami támogatással, bűnözőket, terroristákat főleg nem kormányzati szervezeteknek álcázott szereplőket egy adott konfliktusban támogatni.
„Bár továbbra is kiemelt fontosságú eszköz a katonai erő alkalmazása, az államok törekednek a katonai konfrontáció időben és térben történő minimalizálására, és egyre inkább előtérbe kerülnek a fegyveres konfliktus szintjét el nem érő, nehezen nyomon követhető incidensek. Az ilyen, úgynevezett hibrid hadviselés során állami és nem állami szereplők katonai és nem katonai eszközöknek egy meghatározott stratégiai cél érdekében történő összehangolt felhasználásával törekednek érdekeiket a szemben álló fél kárára érvényesíteni, illetve lépéseket tehetnek a Magyarországot fenyegető kihívások, válságok súlyosbítása érdekében.”
A világűr, mint új dimenzió a magyar katonai stratégiában
A stratégiai dokumentumban megjelenik a világűr, mint új dimenziója a magyar katonai stratégiának. Ezzel az eszközrendszerrel, amelyet már békeidőben, a konfliktusok előtt telepítenek, olyan katonai-, nemzetbiztonsági információkat biztosíthatnak, amelyek a válságok kezelését sikeressé teszik. Ezek a rendszerek képesek lehetnek hadászati (stratégiai) szintű fegyverrendszerek működtetésére, vagy a stratégiai felderítésre és csapásmérésre.
A kibervédelem kérdése
A kiberbiztonság kérdésköre a dokumentum egyik meghatározó eleme, hiszen már a konfliktusok legelején alkalmazható rendszer. A kiberbiztonsági műveletek, amelyek akár kinetikus műveleteket is előkészíthetnek, önálló célok elleni bevetésre is alkalmasak. Stratégiai fontosságú kiemelt objektumokat is támadások érhetnek, ezért fontos, hogy a kibervédelem területén az ország felkészüljön az ilyen jellegű 21. századi kihívásokra.
Nemzetközi együttműködési képesség
Az 1999-óta bekövetkezett NATO csatlakozásunk óta fontos kérdése minden haderőnek az interoperabilitás, azaz a minden oldalú megfelelés és alkalmazás a katonai képességek területén. A nemzetközi együttműködési szinteket az állam és kormányfők biztonság- és védelempolitikai együttműködésein túl a katonapolitika, a katonadiplomáciai a védelmi ipari, a haditechnikai együttműködések mutatják be. Ezek a folyamatok képezhetik alapját a közös többnemzeti parancsnokságok létrehozásának a NATO tagországok területén. A parancsnokságok közös többnemzeti gyakorlatokon érhetik el a NATO minősítési rendszerében meghatározott megfelelő szintet. A nemzetközi együttműködés sarokköve a közös missziók és a többnemzeti műveletekben történő alkalmazás.
A megújuló Magyar Honvédség
„A jövő magyar hadereje egy korszerűen felszerelt, magasfokú mobilitással és reagálóképességgel rendelkező szervezet, amely egyidőben képes folyamatosan fejlődni, alkalmazkodni és megújulni. Amellett, hogy hiteles, nyitott, tájékozott, agilis és nem utolsósorban ellenálló, képes feladatai ellátására akár önállóan, akár szövetségi keretek között …”
„A szárazföldi erők vonatkozásában, fokozatosan – az erőforrások rendelkezésre állásának ütemében – fejlesztésre kerülnek a harcoló, a harctámogató és harckiszolgáló képességek. Ennek érdekében kerül létrehozásra a három dandáros struktúra, amelynek keretében egy nehéz, egy közepes és egy különleges rendeltetésű (könnyű) dandár kialakítása a cél.”
A Magyar Honvédség legfontosabb hosszú távú stratégiai célja, hogy biztosítani és megtartani tudja azt a szükséges személyi állományt, akik a Zrínyi haderőfejlesztési program keretében beérkező technikai eszközök üzemeltetését végzik.
A Magyar Honvédség érdeke, hogy a haderőfejlesztési program végére három - egy nehéz-, egy közepes-, és egy különleges rendeltetésű - dandárral rendelkezzen. A szervezetek létrehozásához megkezdődött a szükséges haditechnikai eszközök beszerzése, melyhez a megfelelő felderítő rendszer kiépítése is elkezdődött. A jövő haderejében létrehozásra kerülő dandárok feladata lesz az elrettentés, a védelem, a NATO és hazai műveletekben történő alkalmazás.
A védelmi ipar
A védelmi beszerzések segítik elő a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósítását. Nemcsak az eszközök beszerzéséről van szó, hanem a fegyvergyárak magyarországi telepítésével új munkahelyek jönnek létre. A világhírű hadiipari cégek és konszernek (Rheinmetall, Krauss-Maffei) technológiai fejlettségükkel is segítik a Magyar Honvédség és az ország technikai fejlődését, az ország védelmi ipari központtá válását.
„A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a Magyar Honvédség ütőképes és korszerűen felszerelt haderővé alakításán túl, elsődleges célként fogalmazza meg a magyar védelmi ipar fejlesztését, Magyarország kiemelt védelmi ipari központtá válását a régióban.”
A védelmi költségvetés
A védelmi költségvetés alakulása kedvező volt az elmúlt években, ezáltal a NATO-n belüli megítélésünk is javul. 2024-re valószínűleg Magyarország védelmi kiadásai elérhetik a 2%-os arányt a GDP-n belül.
Összegzés
A stratégia elkészítésében főszerepet játszó polgári és katonai szakértők a széleskörű egyeztetések alapján egy markáns, jól felépítette stratégiát alkottak meg. A nemzetközi és hazai környezet elemzése alapján és a Zrínyi Haderőfejlesztési Programra épülve el lehet kezdeni a 21. század haderejének felépítését. A jelenlegi helyzet a Magyar Honvédség részére úgy jellemezhető, hogy egyidőben rendelkezésre állnak a haditechnikai fejlesztések és beszerzések, az ország gazdasági helyzete stabil, továbbá a költségvetés biztosítja a forrásokat. A jövő vezetőinek feladata a program következetes végig vitele, az elvárt szervezeti-, haditechnikai fejlesztések integrálása. A hadtudomány területén a szakértők a technikai-, szervezeti- és doktrinális területek súlypontjának kialakítását nevezik a hadügy forradalmának.
A Nemzeti Katonai Stratégia iránymutatás a Magyar Honvédség megújulásához, átalakításához. A biztonság és az ország erősödését szolgálva elősegítheti a 21. század hadseregének fejlesztését.
A Kormány 1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról a Magyar Közlönyben az alábbi link alatt érhető el (5069. oldal):
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/2a94d595e4bc33b3515c09b0f6f04c4ca3df69c6/megtekintes
Szöveg: Dr. Resperger István: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar