  |
Augusztus 20-án Szent (I.) István tettére emlékezünk, amivel létrehozta a magyar állam belső szervezetét, és megszilárdította a nyugati keresztények hatalmát Európa szélén, a Kárpát-medencében. A magyar államot földrajzi helyzete miatt a történelemben többször hívták a „kereszténység védőbástyájának”, vagy „Európa védőbástyájának”, amikor az Európán kívüli, keresztény vagy nem keresztény ellenséget kellett feltartóztatnia. Ehhez hasonlóan Magyarország többször volt abban a helyzetben is, hogy a keresztény vagy a nyugati civilizációt keletre közvetítette. A magyar állam földrajzi helyzete azonban nem csupán a védőbástya-, és a civilizációs szerepre kárhoztatta az államot, hanem egyben egy másik speciális helyzetre is, amire – Pázmány Péter szavaival – úgy hivatkozhatunk, mint „a küszöb és ajtó között lévő ujj”.
Az államalapítást megelőzően, de már a Kárpát-medencébe vándorlás után a magyar nomád törzsek nyugati és déli irányba is vezettek hadjáratokat. Az augsburgi csata nyugaton, és az arkadiopoliszi csata délen azonban véget vetett ezeknek a hadjáratoknak, és a német, illetve a bizánci császár közeledése egymáshoz azzal fenyegetett, hogy a magyar nomád állam két nagyhatalom közé szorulva felmorzsolódik. Ez a helyzet végül mégsem következett be, mivel Géza fejedelem a quedlinburgi birodalmi gyűlésen kiegyezett a német császárral, Szent (I.) István pedig, megalapítva a nyugati keresztény magyar államot, Géza szellemében tovább erősítette az ország nyugati orientációját.
Ahogy a 10. században, úgy a kereszténnyé váló Magyarország később is több esetben lépett fel egyszerre a nyugati és a keleti hatalmi törekvésekkel szemben: a német és a bizánci császárral szemben, a Habsburg császárral és a török szultánnal szemben, vagy éppen a pánszláv és a pángermán törekvésekkel szemben. Ezek a párhuzamos fellépések azonban nem ugyanazzal az intenzitással folytak nyugat felé, mint kelet felé. A nyugat felé való fellépés indoka ugyanis sok esetben az volt, hogy az önálló Magyarország hatékonyabban képes ellátni a védőbástya szerepét is a keleti hatalmakkal szemben.
A magyar állam Szent (I.) István általi alapítása olyan határhelyzeti geopolitikai szituációba hozta létre az országot, ami egy folyamatosan betöltendő, és időnként rendkívül összetett szerepet adott az országnak: az állami önállóságnak a nyugati és keleti hatalmaktól való megvédését, és ezzel a kereszténység és a nyugat védelmének a biztosítását a keleti hatalmakkal szemben, illetve a nyugati civilizáció keleti terjesztését.
Boda Mihály, NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék
Képek: Wikipedia