A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményében, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán 1971-ben végzett nyugállományú tisztek kaptak jubileumi díszoklevelet augusztus 29-én Szentendrén, a Görgey laktanyában.
Az ünnepségen felolvasták a Magyar Honvédség parancsnokának az ötven éve végzett tisztek jubileumi díszoklevelének átadása alkalmából írt köszöntő levelét. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy köszönetet mondott a nyugállományú tiszteknek elhivatottságukért, bátorságukért és hivatástudatukért. „Köszönettel tartozunk azért, hogy fél évszázaddal ezelőtt ezt a kihívásokkal és olykor nehézségekkel is járó hivatást választották. Hálával tartozunk azért a hazaszeretetért, amellyel csak az igazán elhivatottak büszkélkedhetnek, valamint azért is, hogy katonaként az életüket Hazánk védelmére tették fel” – fogalmazott levelében Ruszin-Szendi Romulusz. A fél évszázaddal ezelőtt avatott tisztek nevében Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az alkalomra küldött levélben emlékezett arra az augusztusi napra, amikor átlépték az egri laktanya kapuját és megkezdték hivatásukat. „Tapasztalataim alapján állítom, hogy az egykori Kossuth Lajos Katonai Főiskola vetekedett a patinás nyugati katonai tanintézetek (…) szellemiségével” – szögezte le a vezérezredes, aki szólt az elődök által teremtett katonai kultúra tovább fejlesztéséről és arról a korábban soha nem tapasztalt változásról, amelynek következtében a Varsói Szerződésből a NATO-ba jutott a Magyar Honvédség, ami újabb próbatételt, kihívást jelentett számukra.
Az ünnepségre összesen 112 nyugállományú tiszt regisztrált, körülbelül nyolcvanan voltak jelen és vehettek át jubileumi díszoklevelet Pohl Árpád dandártábornoktól, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjától, Kovács Gábor r. dandártábornoktól, az Rendészettudományi Kar dékánjától és Bak Sándor r. ezredestől a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatójától. Köszöntőjében Pohl Árpád dandártábornok szólt a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség „kemény világáról”, amely embert próbáló fizikai és szellemi teljesítményt követelt az ötven éve avatott tisztektől. Kiemelte, hogy ugyanakkor ez a generáció szerencsés is, hiszen nem kellett fegyverrel védenie a hazát, mégis történelmi eseményeket élt át, hiszen a rendszerváltozás időszakában stabilizáló szerepet játszó szervezeteknél szolgált. „Önök akkoriban már vezető beosztásokban voltak, így elévülhetetlen érdemeik vannak az új határőrség és honvédség kialakításában. (…) Bizony rengeteget kellett tanulni ahhoz, hogy a 90-es években a délszláv válság kezelésében egyenrangú félként vehessünk részt, majd a NATO-EU tagsággal már rendelkeztünk olyan tiszti karral, amely képes volt megfelelni az új kihívásoknak” – emelte ki Pohl Árpád dandártábornok.
A jubilánsok nevében Szabó Zoltán nyugállományú határőr ezredes emlékezett az 1971-ben végzett „Kossuthos” évfolyamra. Mint mondta: ez az évfolyam nem különleges, de egyedi. „Egyedi, mert 1967-ben az Egyesített Tiszti Iskolán felvételiztek, de a tisztképzés teljes négy évét már a főiskolán teljesítették. Egyedi, mert egyetlen más évfolyam sem szervezett évfolyam találkozót, különösen nem három alkalommal. Egyedi, mert létrehozta és működtette a Kossuthot Végzettek Egyesületét. Talán egyedi azért is, mert az évfolyamban végzett, még élő tisztek közel 70 százaléka regisztrált a rendezvényre, jelezve, hogy számára fontos ez a mérföldkő és szeretné megkapni a jubileumi diplomát” – fogalmazott Szabó Zoltán.
Az ünnepség zárásaként a résztvevők koszorút helyeztek el a volt főiskola területén található Kossuth emléktáblánál és Határőr emléktáblánál, valamint a laktanya névadója, Görgey Artúr szobránál.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Zoltán Attila