A svéd védelempolitika múltja, jelene és jövője

 

 

‹›×

Geopolitikai adottságokról, a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről, de az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) rendezvényén.

Az NKE és a NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vendége Johan Lagerlöf, a svéd Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai igazgatója volt, aki az északi ország biztonság- és védelempolitikájáról tartott előadást.

Siposné Kecskeméthy Klára ezredes, a HHK nemzetközi dékánhelyettese a köszöntőjét követően arra kérte Johan Lagerlöf védelempolitikai igazgatót, hogy értékelje Svédország geopolitikai helyzetét és az északi állam helyét az európai biztonsági architektúrában. A szakértő előadásában rávilágított a skandináv ország különleges földrajzi adottságaira: a Balti-tenger közelségére, a Finnországgal (és a többi szomszéddal) közös hosszú határvonalra, és az ország nyersanyagban gazdag természeti kincseire. „A földrajzból sok mindenre fény derül” – véli Johan Lagerlöf, aki geopolitikai tényezőkre vezette vissza az ország érvényben lévő biztonság- és védelempolitikáját is.

A skandináv államok kooperációja régre nyúlik vissza: az országok regionális együttműködésében öt ország (Norvégia, Izland, Dánia, Svédország, Finnország) és három autonóm terület (Feröer-szigetek, Grönland, és az Åland-szigetek) vesznek részt. A régió közös történelmi tapasztalatai és a különleges identitás alakították ki a kormányközi tanácskozásnak helyt adó Északi Tanácsot, valamint indítottak útjára számos szubregionális kezdeményezést. Johan Lagerlöf hangsúlyozta: a skandináv régió felfogás szerint az északi országoknak számos közös kül- és biztonságpolitikai érdeke van, annak ellenére, hogy eltérő kapcsolatban állnak az EU-val és a NATO-val.

A védelempolitikai igazgató ezután összefoglalta Svédország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) különleges kapcsolatát. Az ország az Észak-atlanti Partnerségi Tanács tagja, aktív alakítója a béke és a biztonság fenntartásának, illetve számos más területen is kiemelt partner. Egyike annak az öt országnak, akik nagyarányban járulnak hozzá a NATO műveleteihez és a szövetség egyéb céljaihoz. Svédország napjainkban is a NATO egyik legaktívabb partnere – emelte ki a védelempolitikai szakértő, aki elmondta azt is, hogy az ország és a NATO kapcsolatában is meghatározó jelentőségű a Balti-tenger térsége, ahol az elmúlt két évtized során újfajta biztonsági irányítási (kormányzási) struktúra van kibontakozóban. Hangsúlyozta: a regionális kezdeményezés célja, hogy „képesek legyünk a közös fellépésre mind békeidőben, mind krízishelyzetben, de egy esetleges konfliktus idején is.”

A biztonságpolitikában jártas politikus arról is beszélt, hogy a NATO-val és az EU-val való együttműködés mindig fontos része lesz a svéd biztonsági gondolkodásnak, a védelempolitika területén ugyanakkor meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a két szervezet feladatai és céljai között.

Az előadást megelőzően Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte az egyetemen Dag Harteliust, Svédország magyarországi nagykövetét és a biztonságpolitikai szakértőt, Johan Lagerlöföt.

Szerző: Zavodnyik Blanka

Fotó: Szilágyi Dénes