A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményeiben 50, 60 és 70 évvel ezelőtt felavatott tisztek kaptak jubileumi díszoklevelet és díszemléklapot a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepségén. Pohl Árpád dandártábornok arra emlékeztette a kerek évfordulós tiszteket, hogy annak idején egy semmi mással össze nem hasonlítható hivatást választottak.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tartott ünnepségen közel száz nyugállományú tiszt kapott díszoklevelet. Egy részük 50 éve végzett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, vagy a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, de voltak olyanok is, akiket az Egyesített Tiszti Iskolán 60 éve avattak. Az 1956-ban a Honvéd Kossuth Tüzér Tiszti Iskolán avatott Brauszwetter Vilmos őrnagy 65 év után kapott díszemléklapot, az ünnepségen azonban nem tudott részt venni. Az 1950-ben a Dózsa Lövész Tisztképző Iskolán avatott Soós Sándor r. ezredes 71 év után kapott díszemléklapot, amit nevében Szabó Zoltán nyugállományú határőr ezredes vett át.
Az ünnepségen felolvasták a Magyar Honvédség Parancsnokának erre az alkalomra írt köszöntőjét. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy köszönetet mondott az ünnepelteknek, hogy fél évszázaddal ezelőtt ezt a kihívásokkal és olykor nehézségekkel, lemondásokkal is járó hivatást választották. „Hálával tartozunk azért a hazaszeretetért, amellyel csak az igazán elhivatottak büszkélkedhetnek, valamint azért is, hogy katonaként az életüket Hazánk védelmére tették fel” – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.
Ünnepi beszédében Pohl Árpád dandártábornok az egyetem életében meghatározó jelentőségű eseménynek nevezte a díszoklevelek átadását. Mint mondta: a rendezvényhez kapcsolódik, hogy az 1967-ben létrehozott katonai főiskolákon 1971-ben avatták az első négyéves katonai főiskolát végzett évfolyamot. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja szólt a katonákat érő új kihívásokról és a honvédtisztjelöltek lehetőségeiről a képzésben, az egyetem által tovább vitt hagyományokról és a Honvédség jelen idejét meghatározó félévszázados haditechnikai ugrásról is. „Mi valamennyien egy szerencsés tiszti generációhoz tartozunk, ugyanis soha nem kellett egy nagy háborúban bizonyítani felkészültségünket. Önök negyven-ötven évesek voltak, amikor Magyarországon végbement a rendszerváltás. A folyamatosan csökkenő haderő hadrafoghatóságát úgy kellett fenntartani, hogy közben zajlott a délszláv válság. Ma keveset beszélünk róla, hogy akkoriban ez milyen kihívást jelentett. Önök felelős katonai vezetőként biztonságosan vezették át a rendszerváltás időszakán a magyar haderőt. Megkezdték a felkészülést az új feladatokra és rengeteget tanultak. A NATO-csatlakozás nem lehetett volna sikertörténet az Önök áldozatos munkája nélkül” – fordult a jelenlévőkhöz Pohl Árpád dandártábornok.
A jubilánsok nevében Dobó Péter nyugállományú vezérőrnagy mondott válaszbeszédet. Köszönetet mondott az egyetemnek és a karnak, hogy megszervezték a jubileumi díszoklevél átadót, de szólt arról is, hogy ők voltak az az évfolyam, akik 1967-ben az Egyesített Tiszti Iskolán felvételiztek. „Most tanúi vagyunk egy intenzív fejlesztésnek, amely felváltja az egy szál szurony téves képzetét, de a legszuperebb technika sem pótolja a szakszerűen és a kor szintjén felkészített személyi állományt és azt a logisztikai hátteret, amely megteremtheti azok mesteri alkalmazásának feltételeit. De sokszor beleestünk abba a hibába, hogy megfeledkeztünk ez utóbbiról. Dehogy is feledkeztünk meg, csak az eklézsia volt szegény, talán most itt az alkalom” – utalt a jelen védelmi fejlesztéseire Dobó Péter.
Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a költő és hadvezér Zrínyi Miklós szobrát és emlékfát ültettek a Hungária körúti campuson. Az 50 éve végzett vegyivédelmi tisztek látogatást tettek a „Vegyivédelmi Tisztek Találkozópontjánál” és emléktáblát helyeztek el az ABV laboratórium előtt elhelyezett kopjafán.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar