Robothadviselés: forradalmi eszközről is beszéltek a HHK konferenciáján

Magyarországon évente tízezres nagyságrendben használnak pilóta nélküli légijárműveket, amelyek katonai célú használatban is megjelentek. Az egyik ilyen eszközről a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar konferenciáján kaphattak információt a robothadviselés tématerületének szakértői. A magyar cégek által fejlesztett gépet egy elektromos katapult lövi fel és nemcsak repülőtérről, hanem bármilyen terepről indítható, ami forradalmi áttörést jelent a hadviselésben.

A Magyar Hadtudományi Társaság és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) robothadviselés konferenciáját minden évben a tudomány hónapjában rendezik, az idei sorrendben a huszonegyedik – mondta megnyitójában Szenes Zoltán ny. vezérezredes. A társaság elnöke emlékeztetett a Magyar Tudomány Ünnepe idei mottójára, "Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz", amelyhez illeszkedik a konferencia is a robottechnológia és kiberbiztonság témakörében. „Napjainkban a világban fegyverkezési verseny zajlik” – utalt Szenes Zoltán a NATO idén nyáron Brüsszelben elfogadott hosszútávú stratégiai koncepciójára, amelynek középpontjában az új korszakalkotó technológiák kutatása áll. A kutatások meghatározó része a mesterséges intelligencia és a robottechnológia összekapcsolódása új típusú fegyverek létrehozására. Ennek érdekében a NATO védelmi miniszterei októberben jóváhagyták a szövetség mesterséges intelligencia stratégiáját, egy milliárd eurós innovációs alapot hoztak létre és határoztak a 2023-ban induló, védelmi innovációt gyorsító projektek startjáról is, amelyben cégek, a civil szféra és egyetemek kaphatnak szerepet. Az eseményen ez a három szféra is képviseltette magát, kiegészülve a Magyar Honvédség Parancsnoksága Kibervédelmi Szemlélőséggel. A konferencia a kar és az egyetem egyik zászlóshajója – köszöntötte a résztvevőket Pohl Árpád dandártábornok, dékán nevében Krajnc Zoltán ezredes. A HHK tudományos dékánhelyettese kiemelte a konferencia témái szempontjából meghatározó tanszékeket érintő fejlesztéseket, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nemrégiben adományozott hírközlési labort, vagy az Elektronikai Hadviselés Tanszék virtuális valóság képességekkel ellátott 3D laborját. Krajnc Zoltán szólt arról is: a karnak számos ipari kapcsolata van, az elbírálás alatt álló projektek pedig a robothadviseléshez kötődő tudományterületek további fejlődését hozhatják magukkal.

A konferencia szakmai előadásai között szó volt az autonóm járművek támogatására fejlesztett időjárás előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásokról is. Kardos Péter a MouldTech Systems kutató-fejlesztője elmondta: drón meteorológiai fejlesztésük világviszonylatban is ritkaságszámba menő projekt, amely a földfelszíntől kiindulva a néhány száz méteres magasságú légréteg időjárására adhat előrejelzést, ebben a tartományban repülnek a pilóta nélküli légijárművek. Az előrejelzéshez autonóm drónrendszerekre van szükség, ilyen prototípus már készült is, a cég 2022 végéig három állomásos hálózat működtetését tervezi az országban. Minderre szükség van, hiszen Magyarországon évente tízezres nagyságrendben repülnek autonóm légijárművek, akár katonai céllal is.

A rendezvény résztvevői megismerhették a ProTar elnevezésű drónt is, amely forradalmi áttörést hozhat a hadászatban. Az eszközt egy húsz méter hosszú elektromos katapult lövi fel és gyakorlatilag bármilyen terepen használható, nem kell, hogy repülőtérről induljon és oda érkezzen, hiszen ejtőernyővel képes landolni. Az eszközt gázturbinája 400 km/órás sebességgel röpteti, hatótávolsága száz kilométer, üzemideje 45 perc. A ProTar képes robbanófejek célba juttatására, persze felderítésre is használható.

A konferencián megemlékeztek a nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt Csatári Sándor ny. mk. vezérőrnagyról, a Magyar Tudományos Akadémia doktoráról, a Magyar Néphadsereg egykori rádióelektronikai főnökéről és a Magyar Honvédség egykori haditechnikai csoportfőnökéről. Ványa László ny. ezredes beszédében elmondta: Csatári Sándor a szakterület elméleti, gyakorlati és szervezeti fejlesztője volt egyben, elismertségét jelzi, hogy a Varsói Szerződés országok rádióelektronikai főnökei számára technikai bemutatókat, konferenciákat szervezett itthon és külföldön egyaránt.

 

Szerző: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes