Repüléstudományi Konferencia 2022 Szolnok címmel rendeztek tudományos konferenciát április 7-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázisán lévő campusán. Az esemény a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP 2021) Nemzetvédelem, nemzetbiztonság alprogram (NVA) pályázat Integrált mintarepülőtér (IMA) kutatási terület nyitókonferenciája is volt egyben. A rendezvény Palik Mátyás ezredes, az NKE HHK katonai repülési dékánhelyettes, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék egyetemi docense, valamint Szilvássy László ezredes, NKE HHK Repülőfedélzeti Rendszerek Tanszék tanszékvezetője elnökletével zajlott.
„Több mint három évtizedes hagyományt ápolunk azzal, hogy itt, Szolnokon, a katonai repülőszakember képzés helyszínén rendezzük meg repüléstudományi konferenciánkat, amely lehetőséget teremt a repüléshez kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek, kutatók számára az aktuális munkáik bemutatására, problémáik megvitatására, illetve a polgári és katonai repüléssel foglalkozó felsőoktatási intézmények és vállalatok közötti egyre bővülő együttműködésére”– mondta megnyitóbeszédében Palik Mátyás ezredes. A HHK katonai repülési dékánhelyettese arról is beszélt, hogy az NKE-nek mint felsőoktatási intézménynek feladata és kiemelt felelőssége, hogy szakterületein ne csak oktasson, hanem a kutatásokban, a tudományos eredmények megismertetésében, népszerűsítésében és hasznosításában, azaz az innovációban is élen járjon. „Az innovációban való részvétel ma már fokozott elvárás a felsőoktatási intézményekkel szemben. Fontos, hogy kutatásaink során megszerzett eredményeinkkel segítsük az ipart, a gazdaságot, hogy az minőségi termékeket, szolgáltatásokat legyen képes előállítani. Kifejezetten fontosnak tartom ezt a munkát szakterületünkön, hiszen nem titkolt kormányzati cél a magyar légiipar újjáépítésé, megerősítése. Ebben a munkában pedig az egyetemi szférának igen fontos szerepe van” – mutatott rá Palik Mátyás.
A köszöntő után Óvári Gyula professzor emlékezett meg a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő szakosztály 2021-ben elhunyt tagjairól. Az NKE HHK Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék volt egyetemi tanára, professzor emeritus személyes hangú, megható szavakkal búcsúzott Szabó József ny. vezérőrnagytól, pilóta, vadászpilóta, hadi tudóstól, az MTA doktorától, valamint Kővári Lászlótól, a magyar katonai repülő szakújságírás meghatározó alakjától, az Aranysas folyóirat főszerkesztőjétől.
Az integrált mintarepülőtér, Integrated Model Airport (IMA) mint kiemelt kutatási terület részleteibe engedett bepillantást a plenáris ülés első előadásában Palik Mátyás, a HHK egyetemi docense. Az IMA a TKP 2021-NVA-16 Alkalmazott katonai műszaki-, had-, és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon című pályázat részeként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával indult. A program legfőbb célkitűzése, hogy erősítse Magyarország biztonsága és védelmi képességei fejlesztéseire irányuló folyamatokat. A kutatások várható eredményei termékekben (modell, prototípus, szoftver), eljárásokban, stratégiai értékelésekben, valamint kormányzati döntés-előkészítő javaslatokban realizálódnak a tervek szerint.
A TKP 2021 keretében megvalósuló kutatási programok a következők: az Integrált-mintarepülőtér kiemelt kutatási terület, azaz a hagyományos és a pilóta nélküli légijárművek integrált, biztonságos és környezetkímélő repülőtéri üzemeltetési feltételeinek kialakítása. A Harcászati döntéshozatalt támogató szimulációs képességek és szakértői rendszerek fejlesztésére irányuló kutatások kiemelt kutatási terület, amely a légvédelmi rakéta bevetés tervezői és döntéstámogató tudásalapú rendszer megalkotása érdekében végez fejlesztéseket. A 3D fémnyomtatás alkalmazása katonai logisztikában és hadiiparban kiemelt kutatási terület, a költséghatékony megoldások keresése fegyver, gépjármű alkatrész nyomatásával. Valamint a Mesterséges intelligencia, alternatív valóságok és rádiófrekvenciás eljárások védelmi célú alkalmazása kiemelt kutatási terület, a különböző védelmi célú rendszerek fejlesztésére. Az integrált mintarepülőtéren a hagyományos repülőgépeket, helikoptereket, különböző méretű hagyományos légi járműveket együtt üzemeltetik drónokkal. „Ne azokra a drónokra gondoljanak, amit a mindennapokban látunk, a kisebb-nagyobb, akár egy-két méteres fesztávolságú repülő eszközökre, hanem majdhogynem a hagyományos repülőgépekkel megegyező rendszerekre. Ma már ott tartanak a technológiai eljárások, hogy nagyméretű, pilóta nélküli repülőgépeket is üzemeltetnek különböző, elsősorban stratégiai védelmi célokra, de az elképzelésekben már a teher és a személyszállítás is benne van. Nem újdonság ez, hiszen találkozhatunk önjáró, önvezető autókkal vagy metróval Budapesten is. Ma még tiltjuk, és problémát jelent, ha egy drón megjelenik egy repülőtéren, ha azt együtt kell üzemeltetni, működtetni, mozgatni, kiszolgálni, felszállítani, leszállítani, elkülöníteni a többi légi járműtől. Mi azonban azon dolgozunk, hogy egy időben valósuljanak meg ezek a folyamatok biztonságosan, környezetkímélő módon” – magyarázta Palik Mátyás.
Az IMA kutatócsoportjai a Green Airport, amely a mintarepülőtér és az azon üzemelő légijárművek környezetkímélő, gazdaságos és fenntartható üzemeltetésére dolgoz ki ajánlásokat; a Drone Sensors többfunkciós, munka-drón prototípus létrehozását végzi; a Virtual Airport pedig az integrált repülőtéren történő biztonságos és optimális légiforgalom szervezést és üzemelést biztosító döntéstámogató megoldások kidolgozására és tesztkörnyezetének kialakítására tesz javaslatokat. A kutatócsoportok munkáiról a plenáris ülésen a projektvezetők számoltak be, azaz Kavas László ezredes, a Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék tanszékvezetője, Szilvássy László ezredes, az NKE HHK Repülőfedélzeti Rendszerek Tanszék tanszékvezetője és Vas Tímea alezredes, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék tanszékvezetője.
A 3D nyomtatás repülésben használható lehetőségeiről beszélt előadásában Fehér Zoltán, a VARINEX Informatikai Zrt. képviselője. A VARINEX Zrt. 3D nyomtatás üzletág igazgatója és értékesítési vezetője egyebek mellett kiemelte az additív gyártási technológia használatának pozitív elemeit, üzleti előnyeit. „Berendezéseink biztosítják az ismétlési pontosságot, vagyis több, azonos mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, azonos méretű termék is gyártható az általunk forgalmazott 3D nyomtatókon” – emelte ki. „Ezek használatával csökkenthetők a raktározási költségek, testre szabhatók az adott termékek és alkatrészek, csökkenthető a tervezési és gyártási idő, optimalizálhatók a termelési munkafolyamatok, ezáltal csökkenthető az összköltség!” – hangsúlyozta Fehér Zoltán.
A plenáris ülést követően a délután folyamán öt szekcióban hangzottak el a témához kapcsolódó előadások. A konferencia társszervezői, támogatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakbizottsága Repüléstudományi Munkabizottsága; az MTA Debreceni Területi Bizottság Műszaki Szakbizottság Repülőműszaki Munkabizottság; a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő Szakosztálya és a Repülőszakember Képzésért Alapítvány voltak.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Halápi Katinka