Stratégiai Iránytű és a polgárok címmel rendezett konferenciát a European Citizens Association és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NVA-16) a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Nemzetközi és Európai Szakkollégium és a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium közreműködésével április 13-án.
Az angol nyelvű, hibrid formában megvalósuló eseményt Molnár Anna egyetemi tanár, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője nyitotta meg, majd Sven Biscopnak, a Genti Egyetem professzorának, az Egmont Institute égiszén belül működő Europe in the World program igazgatójának adta át a szót, aki három fontos tényezőre hívta fel a figyelmet. Elsőként időszakosan működő harci csapatok helyett nemzetközi összetételű katonai alakulatok felállítását szorgalmazta. Másodikként a kibertámadások és a hibrid akciók számának emelkedésére adott válaszkészség fontosságát hangsúlyozta. Harmadik elemként a számos, olykor egymást átfedő uniós tervet, prioritást említette. Ezek letisztázása, a nemzeti erőfeszítések összehangolása nagyon fontos lenne, ebben az EU-nak szerepet kell vállalnia – az ilyen téren is megjelenő uniós egység a NATO-célok elérését is támogatná.
A Stratégiai Iránytűről – azaz az Európai Unió 2030-ig szóló, a közös biztonság- és védelempolitikát megerősítő cselekvési tervről – szóló panel Kos András, az Európai Külügyi Szolgálat szakértőjének az EU és a NATO együttműködéséről szóló előadásával indult. Az látszik, vélte a szakértő, hogy a NATO-EU partnerség mellett az uniónak hitelesebben kell tudnia garantálni a tagállamok biztonságát és önmagában is képesnek kell lennie fellépni, egyebek mellett az erősebb határvédelem révén. Ily módon a nemzetközi biztonsághoz is hozzájárulna. A 2016-os EU-NATO együttes nyilatkozat (Joint Declaration) fordulópontot jelentett. Az együttműködés további erősítése azonban fontos – például az információmegosztás, a politikai párbeszéd és a kríziskezelés területein. Ehhez a Stratégiai Iránytű elfogadása kiváló lehetőséget nyújt.
Csiki Varga Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa előadásában hazánk védelmi politikáját helyezte európai kontextusba. A 360 fokos megközelítés jegyében minden irányba – így például a kibertérre is – figyelni kell, a NATO azonban kiemelten fontos számunkra. A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén sikerült nemzeti védelmi képességeinket javítani, így hozzájárulva ellenállóképességünk fejlesztéséhez. A hazai védelmi ipar építése is zajlott: bekapcsolódtunk az európai védelmi ipari értékláncokba, hálózatokba.
Vassilis Tsiamis, az EY uniós politikákkal és forrásokkal foglalkozó partnere a Stratégiai Iránytű gyakorlatba ültetésének pénzügyi és ipari vonatkozásairól szólt. Hosszú évtizedek után most visszatértek a biztonsági kihívások. A NATO és az Európai Unió együttműködése során ezúttal szerencsés világos célokat kitűzni, a kezdeményezéseket közös keretbe foglalni és a korábbi hibákat elkerülni. Nemcsak többet, de jobban is kell elkölteni a forrásokat.
George Kapogiannis, az European Security and Defence College (ESDC) professzora az Iránytű elemei közül a gyors cselekvést, a rugalmas döntéshozatalt, a pénzügyi szolidaritást és a polgárok védelmét emelte ki. A kiberbiztonsági fenyegetések kapcsán a nemzetközi szereplők közti bizalom és együttműködés jelentősége mellett a szakértő a jó gyakorlatok megosztásának fontosságát is hangsúlyozta.
A délutáni szekciókban az Iránytűnek az európai polgárokra gyakorolt hatásáról, az ukrajnai háború kitörésének politikaelméleti tanulságairól és az Európai Békekeretről hallhattak előadásokat a résztvevők. Az eseményről szóló részletes beszámolónkat az NKE tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu-n olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes