.jpg)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK) működő Ludovika-történeti Kutatóműhely újabb tárlaton mutatja be kutatásainak eredményét. Padányi József vezérőrnagy, az NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskola és a Ludovika-történeti Kutatóműhely vezetője, Németh Balázs hadtörténész, a HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének adjunktusa, valamint az NKE EK HHK Kari Könyvtár gyűjteményéből nyílt kiállítás a NKE HHK Kari Könyvtárában április 27-től.
A kiállított tárgyak java része a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott helyszíni feltárási munkálataiból származik, kiegészítve Padányi József vezérőrnagy és Német Balázs adjunktus magángyűjteményének néhány értékes darabjával, amely a 17. század hadviselését hivatott megjeleníteni.
„Joggal merül fel a kérdés, hogy miért épp a 17. századdal foglalkozik a kiállítás. Aki figyelemmel kíséri a Ludovika-történeti Kutatóműhely munkáját, tisztában van vele, hogy a 17. század azért áll közel hozzánk, mert Zrínyi Miklós századáról beszélünk” – mondta Padányi József vezérőrnagy a tárlat megnyitóján. A 17. század a hadtudományok fejlődésében is jelentős mérföldkőnek számít. „Ekkor jelennek meg olyan eszközök, harceljárások, írások, elméleti munkák, amelyek meghaladták a korábbi hadtudományi ismereteket” – fogalmazott.
Negyvennyolc, a 17. században készült metszet, nyolcvankét tárgyi emlék, amely szorosan kapcsolódik a harcászathoz, valamint kutatásmódszertani elemek képezik a tárlat pilléreit. Egyik legértékesebb darabja a korszak tűzfegyvereiből nyújtott válogatás, mivel Zrínyi-Újvár 1664. évi ostrománál – amelynek helyszínéről a tárgyak többsége származik – ezek jutottak főszerephez. A hadszíntérkutatás módszereivel különösen nagy számban kerültek elő ólom muskétagolyók. A kor katonai tűzfegyvereinek – a pisztoly, a karabély, és a muskéta – lövedékeit elsősorban tiszta ólomból öntötték. A lövedékeket öntőformák segítségével gyártották, rajta hagyva az öntőcsúcsot is, melyhez a papírtöltés palástját lehetett rögzíteni. Számos ilyen öntőcsúccsal rendelkező ólomgolyó került elő Zrínyi-Újvárnál, minthogy a kiállításon látható két lövedéköntő eszköz egyike is onnan származik. Utóbbiak jól mutatják, hogy erre a korszakra mennyire egyszerűsödött az ólomgolyó előállítás, egy ostrom vagy más hadművelet során milyen gyorsan lehetett pótolni az ellőtt muníciót.
A bemutatott tárgyak közül külön figyelmet érdemel az a különböző helyekről Padányi József tábornok gyűjteményébe került háromrészes ágyúcsőegyüttes, amelynek darabjai ugyanazon ágyútöltő mesterjegyét viselik. Ráadásul ugyanilyen mesterjegyű, hasonló nagyságú ágyúcsövet őriz a csáktornyai várban működő Muraköz Múzeum is, amely arra enged következtetni, hogy alighanem egy valaha Muraköz védelmét szolgáló seregbontó (orgona) ágyú összetartozó csövei lehettek.
A 17. század harcászatát áthatotta a reneszánsz gondolkodásmód, „ami azt jelenti, hogy a hadművészet szintén visszanyúlik az antik forrásokhoz, és ha megvizsgáljuk az összes szabályzatot, azt látjuk, hogy ókori római szabályzatokra próbálják ráhúzni a tűzfegyveres és a hidegfegyveres harcászatot. Ez az a korszak, amikor a tűzfegyveres harcászat kezdi átvenni a vezető szerepet a hideg fegyverektől” – magyarázta Németh Balázs.
A kiállításon több korabeli ágyúgolyó, mozsárbomba és kartácsbomba, valamint ez utóbbiból származó repesz is található, valamennyi Zrínyi-Újvárról. A leletek arról tanúskodnak, hogy a rendszeres ostromműveletek részeként komoly tüzérségi tevékenység folyt a vár ostroma során, 1644 nyarán. Kartányok, negyedkartányok, falkonok és kisebb kaliberű tábori ágyúk lövedékei kerültek elő a földből négyszáz év múltán is. Az egyik 26 cm átmérőjű mozsárbombából, amelynek falvastagsága közel 6 cm a Baj Zoltán Anyagtudományi Intézet segítségével metszet is készült. A nem kis nehézség árán félbevágott bombatestben sikerült azonosítani a lőpor eredeti, szemcsés állapotát, amely lehetővé tette annak anyagvizsgálatát, a korabeli feketelőpor összetételének rekonstruálását, amely nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó kutatási eredmény.
Hasonló úttörő kísérletre, a 17. századi elöltöltős karabély és pisztoly feketelőporral és a Zrínyi-Újvárnál előkerülő ólomgolyók másolatával történt lőpróbájára került sor 2021 júliusában és 2022 áprilisában, természetes környezetben. A kísérleti régészet módszerével arra keresve a választ, milyen lőtávolságra, milyen hatásfokkal lehetett használni korabeli kézi tűzfegyvereket. Ez a vizsgálat segítséget nyújt a leletanyag, például a deformált ólomlövedékek értelmezéséhez is, egyúttal szerves folytatása a kiállított hírlövő mozsarakkal (lármamozsár) a korábbi években végzett kísérleteknek.
Horváthné Tóth Zsuzsanna kari könyvtárigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a korhoz kapcsolódó dokumentumok is helyet kaptak a kiállításban. Így Zrínyi Miklós könyvtárának erődítési (fortifikációs) könyveihez hasonló műveket, valamint az 1800-as évekből származó 17. századra vonatkozó történeti munkákat, egyebek mellett Thököly Imre levelezését és az 1627-ik évi szőnyi béke okmánytárát is megtekinthetik az érdeklődők.
A kiállítás 2022. szeptember 20-ig látogatható a HHK Kari Könyvtár nyitvatartási idejében (hétfő-csütörtök 9.00-17.00 óra, péntek 9.00-15.00 óra).
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes