Május 3-án ünnepeljük a költő és hadtudós gróf Zrínyi Miklós 402. születésnapját. Az, hogy pontosan ismerjük ezt a dátumot, az elmúlt évek történeti-levéltári kutatásának köszönhető. Általában magától értetődőnek vesszük, hogy a neves személyiségek életével kapcsolatos adatok megőrződtek, de sok esetben már a kortársaknak is gondot okozhatott a pontos életkor és ezzel együtt a születésnap meghatározása.
Zrínyi Miklós édesanyját öccse megszületése után gyermekágyi láz vitte el, majd öt évvel később 1626 decemberében édesapjukat is elvesztették. A két fiú gyámja II. Ferdinánd császár lett, aki 1628 tavaszán főlovászmesternek nevezte ki az akkor még gyermekkorú főnemest. Októberben azután Csáktornyára látogatott az uralkodó, ahol egy korabeli oklevél tanúsága szerint Batthyány Ferenc horvát bán mutatta be a fiúkat az uralkodónak, aki hivatalosan megállapította az életkorukat és ezt írásba foglalták. Erre valószínűleg azért volt szükség, hogy megállapítsák a kijelölt gyámok felügyeletének időtartamát. A király, amennyire látásból megítélhette, Miklóst tíz, Pétert kilenc évesnek találta. E szerint Zrínyi Miklós hivatalos születési dátuma 1618 lett.
András karmelita szerzetes 1664 decemberében, Münchenben elmondott emlékbeszédében 46 évesnek mondta Zrínyit, ami megerősíti az 1618-as dátumot. Pethö Gergely Rövid Magyar Krónikájának Zrínyi könyvtárában meglévő példányában az 1618-as esztendőről szóló lapot egy markáns karcolás jelöli. Itt olvashatjuk: ”Ebben az esztendőben egy Nagy üstökös csillag támada, és sokáig tarta, ki el következendő nagy támadásokat és Országokbeli iszonyú romlásokat és Nagy Fejedelmeknek halálát jövendölte.”
A tetszetős 1618-as születési dátum köré szőtt legendát, hogy az üstökös Zrínyi Miklós születését és későbbi nagyságát volt hivatott jelezni, egy levéltári dokumentum cáfolta meg. A Soproni Levéltárban fennmaradt Zrínyi György és Széchy Margit lakodalmi meghívója, melyből kiderült, hogy az esküvő 1619. május 19-én volt. Ennek megfelelően, Zrínyi Miklós legkorábban 1620-ban születhetett.
Szerencsére nem kellett sokáig várni a végső bizonyíték felfedésére, Zrínyi György Pethő Gergelynek, az elsőszülött fia keresztelőjére küldött meghívó levelére. Ebben olvashatjuk: „Mivelhogy az Úr Isten ő Szent felsége, nagy és bölcsességes hozzám való kegyelmes jó voltából meglátogatott engemet, az én szerelmes atyámfiámmal együtt ez mai napon egy fiú magzattal, melyet, hogy ő szent felségének, az több keresztény hívei közé számláltassam, végeztem keresztelésének napját, itt az én Csáktornyai váramban ez jövő vasárnapon, azaz 10. napján, ennek az jelen való hónak májusnak. Ennek okáért kegyelmedet szeretettel kérem, hogy kegyelmed ez méltó kérésemnek helyt adjon, és az felől megnevezett napon, és helyen, kegyelmed komának eljővén, és aszszonyomat őkegyelmét magával komaasszonynak elhozzon, kit minden atyafiúi szeretettel megszolgálhassam kegyelmednek. Ezzel Isten éltessen kegyelmedet sok esztendeig jó egészségben. Datum ex arce nostra Chiakthorniensi 3. Maii anno 1620.” Zrínyi születésnapját a levél tartalma és keltezése alapján 1620. május 3-ra tehetjük.
Négyesi Lajos ezredes, NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék
Képek: szigetvar.hu és mult-kor.hu