A közelgő Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából mutatták be a Katonahősök Emlékezete Programot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus M. Szabó Miklós altábornagyról elnevezett Dísztermében május 26-án.
„Katonai büszkeségünk, katonai öntudatunk, sőt nemzeti öntudatunk része a Katonahősök Emlékezete Program. Az adatbázis rendkívül hasznos, legyünk büszkék rá és köszönettel tartozunk a nagyszerű munkáért a Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak, Kovács Vilmos ezredesnek és munkatársainak” – mondta megnyitóbeszédében Pohl Árpád dandártábornok, az NKE HHK dékánja.
A Programról – a témához kapcsolódó Véres csaták után látnak édes álmot című dokumentumfilm megtekintése után – Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszélt. Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról szóló dokumentumfilmben elhangzott: az első világháborúban részt vevő több mint 3 millió magyar katona közül több mint 600 ezren haltak hősi halált. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult meg, melynek eredményeképpen összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, 7 emlékpark, 6 művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg. A magyar hadisírok és emlékhelyek mellett számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák is nyugszanak, szem előtt tartva: addig él valaki, amíg emlékeznek rá.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2012-ben indította el a Katonahősök Emlékezete Programot, amely közel két évszázad hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőben, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztett magyar honosságú katonák nevét és a hozzá kapcsolódó információkat rendszerezve, veszteségi adatbázis formájában teszi elérhetővé és kutathatóvá a nagyközönség számára. A Program első eleme a 2019-ben bemutatott A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban címet viselő, mintegy másfél millió magyar honosságú katonára vonatkozó feldolgozott adatsor volt. Ezután 2021 októberében, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából új online felülettel bővült: az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatsorait tartalmazza. A Program a harmadik történelmi korszakkal, a II. világháborús adatbázis felépítésével folytatódott. Ennek egy része eddig is kutatható volt a katonakagulagon.hu, valamint a hadisir.hu oldalon.
A tervek szerint 2023-ra az adatállomány kiegészül az 1848-49-ben elesett honvédek, a Néphadsereg időszakában meghalt katonák, valamint a missziók során hősi halált halt honvédek adatbázisával. „Így válik a ma rendelkezésre álló adatok alapján teljessé a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által az elmúlt években végzett feldolgozói munka, mindezzel tisztelegve a Magyar Honvédség 175 éves múltja előtt” – foglalta össze Kovács Vilmos ezredes a bemutatóban elhangzottakat, majd hozzátette: „Szükséges megjegyezni, hogy 100 év után ez a veszteségi adatbázis soha nem lehet teljes, hiszen már nem áll rendelkezésre minden egykori forrás. Azt is tudni kell, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének veszteség nyilvántartása már 1914 végén sem volt pontos, nem beszélve az 1918 novemberi katonai összeomlás időszakáról, ahol a veszteségek dokumentálása rendkívül hiányos lehetett. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum ezt a mulasztást pótolta egy Európában is példa értékű projekttel.”
A Katonahősök Emlékezete adatbázis ITT érhető el, a dokumentumfilmet pedig IDE kattintva tekinthetik meg az érdeklődők.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes