Hittel, hűséggel szolgálni!

Magyarország nemzeti lobogójának felvonása után, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka, valamint a kormány tagjai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői és a tábornoki kar jelenlétében esküt tett a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 110, újonnan végzett honvédtisztje a Szent István-napi díszünnepségen a budapesti Kossuth Lajos téren. A frissen végzett hallgatók mellett esküt tettek a Magyar Honvédség szerződéses állományának új tisztjei is. 

A katonai tisztavatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterként kiemelt feladatának nevezte, hogy a megújuló haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét. "Ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk!" – jelentette ki a miniszter, aki az esküt tevő honvédtiszteknek azt mondta: "vészterhes, történelmi időkben" kapták meg a hivatást jelző szablyát, valamint a tiszti állást és becsületet jelképező kardbojtot. "Tanúi vagyunk az európai kultúrát felforgató tömeges népvándorlásnak, határainktól nem messze", szűnni nem akaró, könyörtelen és öldöklő háború dúl, ami gazdasági világválságot okozott. Nagy- és középhatalmak egymásnak feszülnek, és mindenki a fegyverek erejére támaszkodva kíván majd tárgyalni. Vagyis "a szemünk előtt zajlik egy új világrend kialakulása" – tette hozzá a miniszter, aki megjegyezte: a tisztek bizonytalan időkben "nagy és teljes embert kívánó" feladatra vállalkoztak. A magyar kormány elsődleges célja, hogy ehhez minden eszközt megadjon. A legmodernebb fegyverrendszerek beszerzése, az egyéni harcászati felszerelések fejlesztése, a nagymértékű, többlépcsős illetményfejlesztések, a katonai életpályamodell és a képzés új rendszere, a haderőre fordított sok milliárd forint bizonyítja, hogy a Magyar Honvédség a fejlődés útjára lépett – fogalmazott a miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az új haderő kialakításban és működtetésében a most esküt tett tiszteknek is döntő szerepük lesz. Az esküt tevőket arra szólította fel: legyenek olyan örök katonai erények megtestesítői, mint a bátorság, becsületesség, engedelmesség, lojalitás, fegyelem, bajtársiasság és önfeláldozás. Szalay-Bobrovniczky Kristóf köszönetét fejezte ki a honvédtiszteknek elhatározásukért, amellyel a haza szolgálatába léptek, mert "haza csak addig van, amíg van, aki megvédje".

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet: nehéz feladat vár a katonákra, hiszen megváltozott a biztonsági környezet, az országtól keletre háború dúl. Ezért is nagy figyelem vetül rájuk az ország és a kormány részéről egyaránt. Ezzel együtt a katonák érezhetik, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban is részesülnek.   Az altábornagy kiemelte: a tisztavatás azért is felemelő pillanat, mert "jó ma magyar tisztnek lenni". Ha pedig az elmúlt években tanultak elsajátítását követően kellő alázattal, szorgalommal, tisztelettel állnak neki a szolgálatnak, akkor – mint fogalmazott – annak minden percét élvezni fogják.

Idén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 110-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, "A Hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg. Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott. Ezzel a történelmi Magyarország katonai hagyományait elevenítették fel a honvédelmi miniszter utasítására.

Az eskütétel televíziós közvetítésének szakkommentátorai Padányi József vezérőrnagy, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és Klárik László Bence hadnagy, a tavalyi év esküszövegének előmondója voltak. A műsorban Padányi József arról beszélt, hogy az idén felavatott 110 honvédtiszt között 18 hölgy is megkezdi szolgálatát, amelyet hittel és hűséggel kell teljesíteniük, erre tettek esküt a nemzet főterén. Ez a „magasztos vállalás” nem változott az évek során, ez volt a középpontban 41 évvel ezelőtt is – emlékezett saját avatására Padányi József, aki szerint „rohamtempóban halad a Magyar Honvédség fejlesztése”. Ennek egyik kiemelt területe a légvédelem, a légtér uralása, amelyhez kapcsolódóan örömteli, hogy idén avatják az első, hosszú idő után újra Magyarországon képzett pilótákat is. A HHK professzora szerint a páncéltörő képesség javítása, a katonák egyéni felszerelésének modernizálása, a magyar hadiipar fejlesztése és a digitalizált vezetésirányítási rendszer kialakítása mind fontos elemei a hadseregfejlesztésnek, amelyhez a kar képzési rendszerének megújítása is társul. Modern ismeretekkel rendelkező szakemberekre van szükség, akik egyre többen vannak, hiszen idén sikeres volt a kar felvételi kampánya, várhatóan minden helyet sikerült felölteni a katonai képzéseken, ami reményt ad arra, hogy a jövőben nő a kibocsátandó létszám – hangzott el a műsorban, amelyben Klárik László Bence tavaly avatott hadnagy az első gyakorló tiszti évének tapasztalatairól is beszélt. Mint elmondta: tüzérként az ezekben a hetekben érkező haditechnikai eszközök kezelésének elsajátításával foglalkozott az elmúlt évben. Járt kiképzésen Németországban, a beérkezett eszközök pedig abban is segítenek, hogy a kezelésükkel kapcsolatos képzést Magyarországon tudják folytatni.

Az Szent István-napi díszünnepségen és a tisztavatáson részt vett Deli Gergely, az NKE rektora, Csikány Tamás dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, Pohl Árpád dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, valamint az egyetem, a kar és a társkarok vezetői, oktatói. Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, ezzel köszöntötték az esküt tett tiszteket.

 

Szöveg: Tasi Tibor, MTI

Fotó: Szilágyi Dénes