Nemzetközi Hadijáték Konferencia 2022 (International Wargaming Conference) című angol nyelvű rendezvényt tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában október 25-én. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke által szervezett szakmai fórum bevezetőjében Harangi-Tóth Zoltán őrnagy, a tanszék tanársegéde jelezte: e témában ez az első nemzetközi konferencia, majd felolvasta az NKE tudományos rektorhelyettesének köszöntő levelét. Csikány Tamás dandártábornok ebben utalt az épület történetére, röviden áttekintve annak a 19. századtól a hadtudományi oktatásban betöltött szerepét. A konferencia témája kapcsán aláhúzta: a hadijátékok mind nagyobb népszerűségnek örvendenek az oktatásban is. Reményét fejezte ki, hogy a résztvevők – köztük kiemelten az eseményen is jelen lévő fiatal generáció – a nap végére új ismeretekkel gazdagodnak majd.
Novák-Varró Virág, a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke és Bartók András, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tanársegédei a RAND Hedgemony játék használata BA/MA programokban című előadásukban e speciális játékokkal kapcsolatos, az oktatás területén szerzett tapasztalataikat osztották meg. Elhangzott: az egyetem 2020-25 közötti időszakra kidolgozott intézményfejlesztési terve paradigmaváltás szükségességét vetíti előre az oktatás területén. Ennek keretében az oktatási stratégia egyik legfontosabb prioritása a Kreatív Tanulás Program. Ennek több eleme is van: a közösségi tanulás; a hallgatók kreatív munkáját mentoráló oktatók; a kiscsoportos oktatás; valamint a lexikális tudás helyett a készségfejlesztés előtérbe helyezése. E keretrendszer fontos része a gyakorlatorientált programok, egyebek mellett a hadijátékok beemelése az oktatási programba.
Az előadás a stratégiai döntéshozatalra épülő Hedgemony játékkal kapcsolatos, előző szemeszterben szerzett tapasztalatokat mutatta be. Ennek keretében Bartók András részletezte annak szabályait: két csapat (kék: NATO/EU és USA; piros: Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea) küzd egymással a minél fontosabb befolyásolási pontok megszerzéséért. A játékban egy konkrét stratégiai döntéshozatalra szorítkozó rövid szimulációra, egy múltbeli eseményre vonatkozó forgatókönyv modellezésére és egy jövőbeni szcenárió lejátszására egyaránt lehetősége van a csapatoknak. Utóbbira példa lehet mondjuk egy második hidegháború kialakulása 2022 és 2030 között, vagy egy Észak-Korea-Oroszország partnerség létrehozása. Összességében a játék oktatásban történő alkalmazása ellen szól annak időigényessége, elvontsága és a tény, hogy a kihívást keresve a játékosok-hallgatók zöme jellemzően a piros csapat tagja szeretne lenni. Az szimulációs játék hozadéka ugyanakkor a csapatmunka elősegítése és a kapcsolatépítési képességfejlesztés mellett a politikai, gazdasági, valamint katonai kapacitásokra és technológiára vonatkozó tudás megszerzése.
Ezt követően a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Mitev Ariel Civilek a mátrixban címmel tartott előadást. „A hadijátékok fontos eszközei a stratégia oktatásának, de itthon még kevéssé elterjedtek, kicsit a küldetésemnek is érzem, hogy ezen változtassunk” – kezdte. Először a mátrix játékok fogalmával ismertette meg a közönséget. Ezek olyan játékmódok, derül ki az előadásból, amelyekben az akciók hatásairól a játékosok egyeztetnek, így a leírt szabályok szerepe sokkal kevésbé lényeges. Ezért aztán fejlesztik az érvelés képességét és facilitátor szereplő is szükséges hozzájuk. Mint elhangzott, saját gyakorlatukban éppen az orosz-ukrán háború kitörése okán kellett megváltoztatniuk a játék alkalmazásával kapcsolatos eredeti tervet. Eredtileg éppen ez volt a szimulációs téma, ám a valóság közbeszólt, relevánssá téve a konfliktust és érzékeny tereppé az alaphelyzetet. Félő volt, hogy senki nem szeretné a játékban az oroszok szerepét játszani, a női résztvevők pedig az egész játékkal szemben averziót fogalmaztak meg. Ezért az orosz felet végül kivették a játékból. A játék célja egyebek mellett a háborús, és a háború utáni helyzet alapos megértése, érdekütközések és érdekközeledések azonosítása, valamint diplomáciai megoldások kidolgozása voltak. A játékban nyolc férfi és öt női középvezető vett részt lengyel, német, francia és amerikai szerepekben. A visszajelzések pozitívak voltak, és kiderült belőlük, milyen új, korábban nem ismert nézőpontok megjelenését eredményezte a játék a résztvevőknél.
Az Olaszországból, az Olasz-Magyar-Szlovén Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force – MLF) képviseletében érkezett Corrado Vall alezredes Katonák és civilek közös hadijátéka című előadásában a partneregyetemekkel – az NKE mellett részt vett benne a Ljubljanai és a Triesti Egyetem – közös szimulációs-térképes gyakorlat (MAPEX) részleteit ismertette. A nyáron megvalósult, háromnapos projekt célja voltak az egyetemisták felkészítése a hadijátékok módszertanának alkalmazására, valamint előre nem várt események és az azokra adható válaszlépések elemzésére. A feladatban az említett három egyetem tizenegy katonai és civil hallgatója két csapatot alkotva vett részt az MLF szakembereinek mentorálása mellett. A sikeres projekt bebizonyította, hogy a hadijáték hatékonyan segíti a konfliktuselemzést taktikai és helyi szinten egyaránt.
A rendezvény további részében a résztvevők előadásokat hallgathattak meg a hazai Fight Clubról és a kibervédelemmel kapcsolatos szimulációs játékokról is. Az ebédszünetet követően pedig workshopok keretében megismerkedtettek néhány hadijáték (Hedgemony, Take that Hill, Flames of War, American Season) részleteivel is.
Szöveg: Kovács Lilla, ludovika.hu
Fotó: Szilágyi Dénes