A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskolája immáron tizenhatodik alkalommal rendezte meg „A hadtudomány és a 21. század” elnevezésű konferenciáját. Az idei eseményt magyar-angol nyelven, 2023. február 21-én online tartották. A konferencia célja a doktoranduszok eddigi kutatási eredményeinek bemutatása volt.
A konferencia résztvevői négy témakör, – hadelmélet és hadművészet, biztonsági tanulmányok, társadalomtudományi tanulmányok, valamint idegennyelvű és interdiszciplináris társadalomtudomány – és összesen 26 doktorandusz előadása között találhatták meg az érdeklődési körüknek megfelelőt.
Az előadások között számos érdekes témával találkozhattak az érdeklődők, ilyen volt például Ember István alezredesnek az „Additív gyártástechnológia alkalmazási lehetőségei, vágótöltet készítése” című kutatása. Az alezredes kifejtette, hogy az additív gyártás alkalmazása már világszerte elterjedt (3D nyomtatás). A technológia lehetőséget biztosít az egyedi, különleges tárgyak készítésére, alkalmazható a robbantástechnikában, például lineáris vágótöltetek készítésére.
Bodó Szabolcs alezredes a Magyar Honvédség legújabb szolgálati formájáról, az Önkéntes Katonai Szolgálat (ÖKSZ) létrehozásáról beszélt, amelynek gondolata kormányzati szinten 2021-ben merült fel. Ennek a szolgálati formának a létrehozását az Önkéntes Tartalékos Rendszer (ÖTR) egyre öregedő korfája generálta. A 2021 nyarán kialakításra került ÖKSZ rendszer elsősorban a magyar társadalom fiatalabb korosztályát, a 18-22 éves generációt célozza meg, és a szolgálat vállalása esetén felvételi többlettponttal jutalmazza a diákokat.
Dr. Hevesi Judit a cukorbetegség előfordulásának jelentőségét vizsgálja a hon- és rendvédelmi szervek dolgozóinál. Mint elmondta, a cukorbetegség folyamatosan növekvő globális előfordulása, – elsősorban a kialakult krónikus szövődmények miatt – hatalmas terhet ró az egyénre és a társadalomra egyaránt. A tudomány fejlődésével a betegség egyre több rizikófaktora válik ismertté, patomechanizmusa pedig mind inkább érthetővé. Kiemelte, hogy a cukorbetegség megelőzése és a szolgálatképesség minél hosszabb időre való megőrzése céljából a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok egészségügyi alapellátó egységei által végzett gyógyító-megelőző tevékenységébe, bele kell tartoznia a cukorbetegségre hajlamosító tényezők feltárásának és kezelésének, a betegségben érintettek szűrővizsgálatának, a korai panaszokat még nem okozó kórmegelőző állapotok felismerésének, és szükség esetén az egyénre szabott gyógykezelés mielőbbi megkezdésének.
Matányi Marcell a lakossági mobilizálás rendszerét vizsgálja Magyarországon az 1809-es hadjárat során. Elmondta, hogy a napóleoni háborúk megnövekedett emberigénye kihatott a Magyar Királyság lakosságára is. 1792-1815 között sokezer férfit soroztak be a közös, császári-királyi hadseregbe, de az ország számára legnehezebb háború mégis az 1809-ben lezajlott ötödik koalíciós háború volt. Kiemelte, hogy ennek a háborúnak egyedülálló módon Magyarország is a mellékhadszínterévé vált. Ebben az esztendőben mutatkozott meg leginkább a gyakorlatban a magyar országgyűlés és a Károly főherceg (1771–1847) által vezetett Udvari Haditanács modernizációs törekvése, amely során a másodvonalbeli haderő, a generalis insurrectio korszerűsítésére, valamint egy landwehr-típusú milícia rendszer felállítására törekedtek a Magyar Királyság határain belül.
Szabóné Szabó Andrea alezredes a küldetésorientált vezetést mutatta be az orosz-ukrán háború tükrében. Szót ejtett arról, hogy a vezetéstudomány önálló diszciplinaként történő megjelenése a múlt századra tehető. Természetesen a vezetés, mint tevékenység ezt megelőzően is létezett, de a vezetéselmélet, mint tudományos fogalom csak a már említett időszakban nyert teret. A vezetéstudomány klasszikusai és meghatározó képviselői (Taylor, Fayol, Weber) rögzítették a legfontosabb vezetési irányelveket, mely alapelvek az embert elsősorban pusztán munkavégzésre alkalmas eszközként tekintették. Az emberközpontú irányzatok (Mayo, Lewin) ezzel szemben már figyelembe vették az emberi tényezőt, olyannyira, hogy ez került a gondolkodásuk középpontjába. Olyan területekre esett a fókusz, mint a vezető szociális érzékenysége, a motiváció fontossága a hatékonyság érdekében.
Trapp László a kritikus infrastruktúra élőerős őrzés, és az intézkedéstaktikai képzések kapcsolatát tárta a hallgatóság elé. Szólt arról, hogy Magyarországon, sajátos módon a kritikus infrastruktúrák védelmét fegyveres biztonsági őrségek látják el. Kiemelte, hogy fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelmére a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Ismertette, hogy a fegyveres biztonsági őrség meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg működtető állami, önkormányzati, vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
Füleki Réka a katonai hagyományok megjelenéséről a katonai oktatásban, nevelésben témáról beszélt. Márton Zsolt az idősotthonok fertőtlenítéséről, COVID járvány kezeléséről a Magyar Honvédségben témában, Csehi Gábor pedig a válságok egészségbiztonsági kihívásairól tartott érdekes előadást.
A konferencia jó hangulatú párbeszéddé alakult, ahol a doktorandusz és a kutató megvitathatta a hadtudomány aktuális kérdéseit. Dr. Csikány Tamás dandártábornok, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél több olyan alkalmat biztosítson a hallgatóknak, ahol lehetőség van a nyilvános tudományos szereplésre, illetve a későbbi védéshez hasonló szituáció előidézésére.
A napokban megrendezett konferencia alkalmas fórumot biztosított arra, hogy az oktatók, a hallgatók és az érdeklődők közösen elmélkedjenek, kicseréljék gondolataikat, vitázzanak a hadtudomány különböző területeit érintő kérdésekről.
Szöveg: Dr. Szelei Ildikó alezredes
Fotó: Dr. Kállai Attila alezredes, Siposné Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, Dr. Szelei Ildikó alezredes