NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Rendezett szerkezetek

Bár az univerzum végtelenje az emberi érzékelés számára alig megfigyelhető, ám, amit képesek vagyunk felfogni, az a szervezettség és rendezettség jeleit mutatja – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK) tartott Kozmikus szerkezetek című előadáson. A HHK Természettudományi Tanszéke (TT) a határtalan világ logikájáról indított tudományos-ismeretterjesztő előadássorozatot, amely kéthetente jelentkezik.

A Hogy is van ez? – tudományos érdekességek világa című előadássorozat első alkalmán az univerzumban található szerkezetekről volt szó. Rácz István, a TT adjunktusa előadásában arról beszélt: a Föld és környezet még emberi léptékkel és a tudományos műszerekkel felfogható, ám kifelé haladva egyre nagyobb és bonyolultabb kozmikus szerkezetekkel találkozni, amelyeket a tudomány számítógépes szimulációk segítségével próbál befogadhatóvá tenni. A Tejútrendszer is ilyen szerkezet. Ebben a spirálgalaxisban található a Naprendszer és ezen belül Földünk, valamint – a becslések alapján – 100-400 milliárd csillag és legalább 100 milliárd bolygó.

A Tejútrendszer és más galaxisok óriási szerkezetek, amelyek halmazokba rendeződnek. A galaxishalmazok megfigyelése feszegeti az emberi érzékelés határait, a számítógépes modellekben az univerzum anyagának e csoportosulásai szálas, összekapcsolt szerkezetekben jelennek meg. Nem értjük még, miért ilyen az univerzum szerkezete, valószínűleg a gravitációnak köze van hozzá. Hasonló rejtély fedi a sötét anyagot, amely a kozmosz nagy részét teszi ki, működésének fizikáját azonban nem írták még le egzakt módon. Egy biztos: a rendezettség itt is jelen van – szögezte le Rácz István.

Az előadáson szó volt a bolygók csoportosításáról is, amelyek egyik alapja kémiai összetételük. Ebben is a rendezettség jeleit fedezhetjük fel. A csillagászat a Földhöz hasonló kőzetbolygók mellett elkülönít gázóriásokat, utóbbiakat a hidrogén, a hélium és a metán alkotja. Központi csillagunk, a Nap döntő része, 72 százaléka is hidrogénből áll, 26 százaléka hélium és mindössze 1-2 százalék a bolygók alapjait adó egyéb anyagok. A Naptól jóval nagyobb csillagokat is találtak már, ám az univerzum legnagyobb kimutatott szerkezetei azok a hatalmas csillagklaszterek, galaxiscsoportosulások, amelyek felfedezéséhez az NKE kutatói is hozzájárultak.

2014-ben fedezték fel a Hercules–Corona Borealis Nagy Fal nevű objektumot, amely a megfigyelhető világegyetem jelenleg ismert legnagyobb struktúrája, körülbelül 10 milliárd fényév hosszúságú. Felfedezésében döntő szerepe volt Horváth István fizikus, csillagásznak, a TT tanszékvezető egyetemi tanárának. A professzor részese volt a Balázs Lajos és csapata által jegyzett, 2015-ben felfedezett, 5,6 milliárd fényév hosszú Óriás GRB Gyűrű nevű, 9 gammasugár-kitörésből álló gyűrűt leíró felfedezésnek is. A rangsorban a harmadik ismert és legnagyobb méretű szerkezet a 73 kvazárból (csillagszerű rádióforrás) álló Huge Large Quasar Group. Ezeket a szerkezeteket egyébként a kar kutatói is vizsgálják, a gammakitörésekkel például a Természettudományi Tanszék számos munkatársa foglalkozik.

Szöveg: Tasi Tibor