Milyen hatással vannak a fegyveres konfliktusok az épített és természetes környezetre? Teszi fel a kérdést a Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézetének közös projektje.
A 2021-2025 között megvalósuló projekt első rendezvényét május 25-én az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Zrínyi termében tartották, az eseményen Padányi József vezérőrnagy, a HHK egyetemi tanára, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője, valamint Boda Mihály, a HHK egyetemi docense, a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék vezetője és Káló József, a HHK egyetemi docense számolt be az eddigi kutatások eredményeiről.
„Teremtésvédelmi projektnek is nevezhetjük kutatásunkat, amelyben azt vizsgáljuk, hogy a fegyveres konfliktusok milyen hatással vannak az épített és természetes környezetre” – foglalta össze köszöntőjében Padányi József vezérőrnagy. A HHK egyetemi tanára elmondta: a kutatócsoport arra vállalkozott, hogy a fegyveres küzdelem oldaláról vizsgálja azt, hogy a harc, a hadművelet, az erőszakos cselekmények milyen hatással vannak a teremtett környezetre.
Az éghajlatváltozás és a katonai erő kölcsönhatásáról beszélt Padányi József táborok A jelenkori fegyveres küzdelem környezeti hatásai című előadásában. Az éghajlatváltozás katonai erőre gyakorolt hatásáról elmondta: a globális felmelegedés kapcsán drasztikusan megnőtt a természeti katasztrófák száma, amelyek kezelésében, a teremtett környezet védelmében gyakran kérik a katonai erő segítségét a világ minden táján. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a (gyakran az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés kapcsán keletkezett) fegyveres konfliktusok során tapasztalható környezeti rombolásra is, amelyek során mindkét szemben álló katonai erő igyekszik – a pszichológiai hadviselés részeként – azokat a tárgyakat, emlékműveket, nemzeti és vallási jelképeket elpusztítani, amelyek a másik fél identitásának alapját képezik. A HHK egyetemi tanárának előadásában egyebek mellett szó esett az orosz-ukrán háború környezeti hatásairól, valamint a civil-katonai együttműködés lehetőségeiről is.
A 21. század vallási alapú fegyveres küzdelmeinek jellemzőit mutatta be Kaló József Napjaink vallási alapú fegyveres konfliktusainak hatása a teremtett környezetre című prezentációjában. A HHK egyetemi docense elmondta: a hidegháború végével új korszak kezdődött, amelyben a fegyveres konfliktusok szinte kizárólag ideológiai, vagyis vallási meghatározottsággal rendelkeznek. E konfliktusokban dominánssá váltak a nem állami szereplők: főként a terrorszervezetek, terrorhálózatok, amelyek kialakulásukat, működésüket, vezetési modelljeiket egy-egy radikális vallási ideológiának és intézményrendszernek köszönhetik. E tekintetben a vallás nemcsak az ideológiát, hanem az elkövetők motivációját és szervezeti felépítését is szolgáltatja: a vallás biztosítja a motivációt, az igazolást, a szervezetet és a világnézetet, működésükre pedig az épített örökség elleni támadások a jellemzőek. Területileg leginkább a Közel-Kelet és Afrika érintett.
A teremtésvédelem szűkebb (Isten által teremtett „dolgok”, azaz a természeti környezet védelme) és tágabb (Isten által teremtett „dolgok” és a teremtett dolgok által teremtett „dolgok”, azaz a természeti környezet mellett az ember és az emberi kulturális örökség védelme) értelmezésére mutatott rá Boda Mihály A teremtésvédelem és az igazságos háború című előadásában. A HHK tanszékvezetője egyebek mellett bemutatta az igazságos háború elméletének jellemzőit, valamint az igazságos háború elméletének történeti variánsait is, azaz mit jelent, mit takar az igazságos háború fogalma a középkori elmélet, a nemzetközi jogi elmélet, illetve a revizionista elmélet alapján.
Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai című kutatás vezetője Ujházi Lóránd, a HHK egyetemi tanára, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője. A kutatócsoport tagjai: Padányi József vezérőrnagy, a HHK egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, (A fegyveres konfliktusok hatása a környezetre); Boda Mihály a HHK egyetemi docense, a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék vezetője (Az igazságos háború elmélete); Káló József, a HHK egyetemi docense (Vallási alapú fegyveres konfliktusok); Balla Tibor ezredes, a HHK kutatóprofesszora (Első világháborús példák); Négyesi Lajos ezredes, a HHK egyetemi docense (Ókori és középkori példák); Csurgai József alezredes, a HHK egyetemi docense (Tömegpusztító fegyverek a harctéren) és Major Gábor alezredes, a HHK tanársegédje (A drónok alkalmazásának etikai kérdései).
Szöveg: Páhy Anna