Az additív gyártás és digitalizáció volt annak a szakmai workshopnak a témája, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Freedee Kft. közösen rendezett június első hetében.
Az additív gyártás egyre hatékonyabban egészíti ki a hagyományos gyártástechnológiai megoldásokat, és sikeresen alkalmazzák azt számos iparágban, de egyre fajsúlyosabb helyet foglalhat el a katonai célú fejlesztések, a haditechnikai támogatás területén is.
A Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson rendezett szakmai napot Dr. Németh András alezredes, az Elektronikai Hadviselés Tanszék tanszékvezetője nyitotta meg. Az alezredes bevezetőjében elmondta, hogy a szakmai nap jól illeszkedik ahhoz a nagyszabású kutatási projekthez, amit a Kar a Tématerületi Kiválósági Program keretében folytat 2022. január 1-je óta az „Alkalmazott katonai műszaki-, had-, és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” (TKP2021-NVA-16) címmel.
A Workshopon elsőként Szabó Péter, a Freedee Kft. műszaki igazgatója „A legnépszerűbb 3D nyomtatási technológiák bemutatása és a honvédelmi alkalmazási példák” témában tarott előadást. Kiemelte, hogy a pandémia és a háborús helyzet nem csak a hagyományos ipari vállalkozásokat, de a hadiipart is nagy kihívások elé állította. Az ellátási láncokban történő fennakadások ráébresztették arra a vállalatokat, hogy újra kell gondolniuk a hatékony termelés fenntartásához szükséges folyamatokat. Megfogalmazódott az a kézenfekvő igény, hogy bizonyos termékeket, alkatrészeket a felhasználás helyén kellene előállítani. Ehhez a technológia már nem csak hogy elérhető volt, de óriási iramban is fejlődött. „Elindultak a kísérletezések világszerte, sőt, ha visszaemlékszünk volt magyar vonatkozása is a kezdeti próbálkozásoknak, amikor is a 3D nyomtatási technológiát hívták segítségül pandémia idején a vírus elleni küzdelemeben. Több tízezer átlátszó pajzsot tudtak legyártani a kórházi dolgozók számára, mindössze néhány óra alatt. Ennek a technológiának az előnye, hogy csekély gyártási költséggel, rendkívül gyorsan képesek vagyunk eszközöket, alkatrészeket előállítani, így szállítási idővel, és annak költségeivel nem kell számolnunk” – mondta az előadó.
Ismertette annak a tanulmánynak az eredményét is, amely a 3D technológiák hadiipari felhasználását vizsgálta. A felmérés során olyan hadiipari beszállító, gyártó cégeket kérdeztek meg, akik már használják a 3D technológiát, és arra voltak kíváncsiak, hogy milyen területeken használják azt, és hogyan látják a jövőt. A megkérdezettek több mint 70 százaléka azt válaszolta, hogy ez a technológia megváltoztatta ellátási láncaikat, és már nem prototípusokra, fejlesztésekre fókuszálnak, hanem magára a termékek gyártására.
Ezután Szabó András százados előadása következett, melynek témája a „3D nyomtatás a katonai műszaki felsőoktatásban” volt. A százados előadásában megfogalmazta, hogy két lehetőséget lát a 3D nyomtatás oktatásban való alkalmazása kapcsán. Az egyik lehetőség, hogy magát a 3D nyomtatást, annak jelentőségét, eljárásait oktatják, vagy egyéni projektek, kutatások gyakorlati megvalósítása felé orientálják a hallgatókat. „Úgy gondolom, hogy a 3D nyomtatás megismerését, annak oktatását, nem egyetemi szinten kellene elkezdeni, hanem már jóval korábban. Akár már általános iskolában célszerű lenne megismertetni a technológiát a diákokkal. Megítélésem szerint egyetemi szinten Tudományos Diákkörök, vagy egyéb hallgatói kutatások gyakorlati elemeinek támogatására lehet egy jó eszköz” – emelte ki a százados.
Ember István alezredes a „3D nyomtatás alkalmazási lehetőségei a robbantástechnikában” témában osztotta meg gondolatait, és kutatásainak eredményeit. Az alezredes elmondta, hogy az additív gyártás egy lehetséges alternatívát jelent az alacsony sűrűségű anyagokból készült töltetek alkatrészeinek elkészítésére, mert nem csak eseti, hanem kisszériás töltetek gyártására is alkalmas az eljárás. Hatékonyságuk megfelel az elvárásoknak, bár megítélése szerint, azért további tesztek még szükségesek lesznek, hiszen a különböző gyárástechnológiák befolyásoló tényezők lehetnek.
Radányi Gábor a VR/AR/XR technológiák hadiipari és a honvédelmi oktatási aspektusairól beszélt, míg Dávid-Birtalan Beáta a fém 3D nyomtatás védelmi célú felhasználásáról, Dr. Gyarmati József ezredes pedig, a haditechnikai tanszék 3D nyomtatási kapacitásait és az addig elért eredményeket ismertette. Megállapításaikat gyakorlati példákkal, kísérletek és vizsgálatok eredményeivel támasztották alá.
Tenczel Bence, Rákosi Sára és Ficsor Botond hallgató főtörzsőrmesterek hallgatói megközelítésből vázolták fel a 3D nyomtatás technológia oktatási területen való felhasználását, illetve az alkalmazások során szerzett tapasztalataikat. Az előadássorozatot Szabó Péter zárta, aki a 3D szkennelés eljárásait, azok fejlődését és felhasználhatóságát mutatta be kiemelten a katonai alkalmazásokra koncentrálva.
A workshoppon megtekinthetők voltak a különböző 3D-s nyomtatási eljárással készült tárgyak, és alkatrészek. A kiállított 3D nyomtatók a rendezvény ideje alatt folyamatosan dolgoztak azért, hogy a résztvevők ne csak a produktumot lássák, hanem magát a folyamatot is figyelemmel kísérhessék.
A rendezvény végén a résztvevők az előadókkal, és a kiállítókkal kötetlenül konzultálhattak, emellett kipróbálhatták az AR/VR eszközöket is. Ezt követően az igazán kitartóak megtekinthették az Elektronikai Hadviselés Tanszék 3D, alternatív valóságok és oktatástechnikai laborját és 3D nyomtató géptermét, valamint a Haditechnika Tanszék éppen telepítés alatt álló 3D fémnyomtatóját is.
Szöveg: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy
Képek: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy, Németh András alezredes