„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának és jogelőd intézményeinek elévülhetetlen és meghatározó szerepe van a honi katonai képzésben” – mondta Schmidt Zoltán vezérőrnagy a magyar katonai felsővezető-képzés újraindításának 30. évfordulója alkalmából rendezett öregdiák találkozón a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Arénájában szeptember 29-én.
„Hivatásrend tagjának lenni, azzá válni élethosszig tartó elköteleződést jelent, hiszen hosszú ideig tartó, többlépcsős az az intellektuális folyamat, amely során a speciális szaktudás megszerezhető és alkalmazhatóvá válik” – mondta Kovács László dandártábornok ünnepi beszédében. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte: a hivatásrendek tagjai hivatásukat önfeláldozóan, embertársaik érdekében folytatják, amely során a siker anyagi javakban, pénzben nem mérhető. „Hivatásrend tagjának lenni rendíthetetlen erkölcsi tartást, a magasztos értékrend belső meggyőződésből való követését és szoros közösségi kötődést jelent. A katonai életpálya valamennyi előbb felsorolt különleges jellemzővel bír. De több is náluk, hiszen a katonai eskü, majd a kiválasztottak számára a tiszti eskü, ha a sors úgy kívánja, az élet feláldozását is megköveteli.”
Az NKE alapításától kezdve kiemelt feladatként kezeli a volt hallgatóival való kapcsolattartást, és az öregdiák találkozókat. Az egyetem fontos szerepet tölt be a közszolgálati hivatásrendek eljövendő generációinak képzésében, így a többi között a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar keretei között a honvédtisztek alap és mesterképzésében a katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakon folyó képzésben is — mutatott rá Kovács László rektorhelyettes.
„Az egyetem az a templom, ahol a tudás arra hivatott, hogy kiszabaduljon a birtoklás és felhalmozás szűk korlátai közül” – idézte Ferenc pápát Schmidt Zoltán vezérőrnagy köszöntőjében. A Honvéd Vezérkar főnökének gazdálkodási helyettese hozzátette: igaz ez minden olyan intézményre, ahol a szakmai tudást a legmagasabb szinten örökítik tovább. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának és jogelőd intézményeinek elévülhetetlen és meghatározó szerepe van a honi katonai képzésben, amelyet mi sem tükröz jobban, mint hogy a Magyar Honvédség jelenlegi és korábbi legfelsőbb vezetői közül többen is ezen a helyen végezték tanulmányaikat. Az elmúlt harminc esztendőben az itt elsajátított ismeretek megteremtették a haza érdekében végzett értékteremtő katonai pályafutás alapját és sikerességét.”
Schmidt Zoltán vezérőrnagy arról is beszélt: a Magyar Honvédség átalakuláson, megújuláson megy keresztül, melynek célja, hogy meg tudjunk felelni a 21. századi kihívásoknak. Ennek elsődleges sarokköve az új haditechnikai eszközök beszerzése, ugyanakkor „az új beszerzések önmagukban csak tárgyak. Hatékony működtetésükhöz szükség van megfelelő szakértelemre, kezdve a kezelő személyzettől egészen a legfelsőbb vezetésig. Éppen ezért az innovációnak nem pusztán technikai jellegűnek kell lennie, hanem meg kell jelennie gondolkodásmódunkban is.”
Szükség van a katonai oktatási intézmények áldozatos munkájára is, hogy a rendszer minden tagja felkészülten, együttműködésben tegye a dolgát. Ezért is kiemelten fontos az egyetem falai között végzett tudományos tevékenység, hiszen a magyar katonák részére így biztosítható a folyamatos fejlődés, az élethosszig tartó tanulás lehetősége. A Hadtudomány és Honvédtisztképző Karnak és azon belül is a felsőfokú vezetőképző intézetre is fontos szerep hárul abban, hogy a jelenben kialakult helyzet kapcsán a kiképzést és az oktatást átalakítsuk annak érdekében, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen – nyomatékosította Schmidt Zoltán.
„Vezérkari tanfolyam, vagy felsőfokú vezetőképző tanfolyam. Bárhogy is neveztük az évtizedek folyamán, célja mindig ugyanaz volt: stratégiai szintű tudással, a vezetéselmélet tudományával, a legkorszerűbb ismeretekkel felruházni azokat a hallgatókat, akik pályafutásuk egy magasabb szintjének várományosai” – fejtette ki köszöntőjében Lippai Péter dandártábornok. A HHK megbízott dékánja hozzátette: a katonai felsőoktatás ezen formája mindig a figyelem középpontjában volt.
„Ahogy minden, úgy a felsővezetői képzés is változik. A világ trendjeihez igazodva, környezetünk változásait figyelembe véve az igényeket és a megrendelőt kiszolgálva újul meg újra és újra a tematika, a követelményrendszer és a tudásanyag”. Példának említette a hadijátszás alkalmazásának beillesztését a tantervbe, amely kifejezetten új, innovatív módszernek minősül az oktatásban és gyakorlati képzésként jelenik meg a felsővezetői tanfolyam tanmenetében. Az idén a gyakorlaton résztvevők köre is bővült, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ is delegált oktatókat, munkatársakat. „Nem kérdés, mind oktatói, mind hallgatói részről szükség van az előremutató gondolkodásra és az újszerű módszerek alkalmazására, mert csak így tudjuk felvenni a versenyt a világban zajló eseményekkel. Így segíthetjük legjobban a fejlődési pályára állított Magyar Honvédséget, és csak így tudunk a ma generációjával szót érteni” — hangsúlyozta Lippai Péter dandártábornok.
A jeles évfordulóra az NKE támogatásával, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg Kovács Ferenc ezredes és Szilágyi Tibor ezredes tollából: A magyar katonai felsővezető-képzés három évtizede című kiadvány. A kötetet annak lektora, Padányi József vezérőrnagy mutatta be.
Padányi tábornok ismertette: az I. világháborút követően a vezérkari képzést betiltották. 1920. szeptember 27-én a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémián megindult vezérkari tisztképzés 1938 végéig a Ludovika Akadémia Tiszti Továbbképző Tanfolyam, majd Magyar Királyi Budapesti Tiszti Szabályzatismertető Tanfolyam néven folytatódott. A magyar katonai felsővezető vezérkari képzés több évtizedes szünetét követően 1993-ban indult újra jogelőd intézményünkben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd 1996-2011 között folytatódott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara viszi tovább a legmagasabb szintű katonai képzést.
„A képzés mindig igazodott az adott kor elvárásaihoz és kihívásaihoz, tervezői, szervezői és oktatói pedig mindig arra törekedtek, hogy a hallgatókat a legfrissebb stratégiai tudással vértezzék fel. A kötetben található információk alapján kijelenthető, hogy a magyar katonai felsővezető-képzés a rendszerváltoztatás utáni három évtized katonai felsőoktatásának egyik sikertörténete” – emelte ki Padányi József vezérőrnagy.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szováthy Kinga / HM Zrínyi Nonprofit Kft., honvedelem.hu