A Biztonságpolitikai Szakkollégium alapításának 20. évfordulóját rendezvénysorozattal ünnepli, amelynek része volt egy hallgatói-kutatói konferencia november 13-án.
Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke, egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának docense megnyitójában elmondta, jeles évfordulónak tekinthető egy tehetséggondozással foglalkozó szervezet életében fennállásának 20. évfordulója. A hallgatók szemszögéből a felsőoktatásban eltöltött időt 3-5 éves ciklusokban mérjük, így az elmúlt két évtized alatt több száz hallgató fordult meg a szakkollégiumban, amelynek ennek köszönhetően kiterjedt alumni hálózata van. Egykori hallgatói közül számosan dolgoznak az államigazgatásban, a fegyveres és a rendvédelmi szervezetekben, valamint léptek maguk is kutatói és oktatói pályára a felsőoktatásban, illetve hazai és nemzetközi kutatóintézetekben.
„A Biztonságpolitikai Szakkollégiumot 2003-ban alapították az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményének – biztonság- és védelempolitika szakos végzős hallgatói. Az azóta eltelt évtizedek nemcsak az egyetem, hanem a szakkollégium életében is jelentős változást hoztak: nemcsak többkaros tehetséggondozó szervezetté vált, de egyre nagyobb mértékben nyitotta meg kapuit más egyetemek hallgatói előtt, így felelve meg a multi- és interdiszciplinaritás korszerű követelményének” – fogalmazott Kaló József. „Az a tény, hogy a szakkollégium két évtized alatt bizonyította megújulási képességét, hiszen rugalmasan volt képes reagálni a közben bekövetkezett változásokra, biztos alapot ad számunkra, hogy a jövőben ugyanilyen töretlen módon lesz képes betölteni hivatását és küldetését” – tette hozzá.
A konferencia négy szekcióban összesen 16 előadónak biztosított lehetőséget kutatási eredményeik bemutatására. Az állam- és jogtudományi szekció indította a napot, amelynek elnöke Petruska Ferenc alezredes volt. A négy induló pályamű más szempontok alapján kerültek ebbe a kategóriába, így az államelmélettől kezdve, a büntetőjogon keresztül, a magyar közjogig minden helyet kapott. Petruska Ferenc elmondta, hogy: „Az állam- és jogtudományi szekcióban kiváló előadásokat hallhattunk. Az egyes témák egymástól független, de egyértelműen releváns területeket érintettek.”
Remek Éva docens által vezetett biztonságpolitikai szekció öt előadása újabb és újabb területekre kalauzolta a hallgatóságot mind földrajzi, mind tudományos értelemben. Szóba került a Közép-Afrikai Köztársaság helyzete, Oroszország tevékenységének több aspektusa, az orosz-ukrán háború miatt menekülni kényszerülők státusza, valamint a kulturális népirtás.
A politológia és szociológia szekció három előadója Horváth Anett elnökletével mutathatta be eredményeit. A beérkezett pályaművek ebben az esetben is lehetőséget biztosítottak arra, hogy változatos programot állítsanak össze a szervezők. Ebben a szekcióban sokkal inkább az elmélet került előtérbe, így a közönség megismerhette a bellicizmus legfontosabb téziseit, majd az EU normatív képességeiről tájékozódhatott, végül a drogpolitika kérdéseivel ismerkedhetett meg.
A konferenciát Sztankai Krisztián őrnagy vezette hadtudományi szekció zárta, amelyben két hadtörténeti és két modernebb megközelítés követte egymást, így a résztvevők bemutatták a második világháborúban alkalmazott páncélelhárító eszközöket, valamint a katonák éberségének fokozására alkalmazott gyógyszereket, majd a digitális immunitás és az önvezető járművekről következtek előadások.
Szöveg: Biztonságpolitikai Szakkollégium
Fotó: Szilágyi Dénes