A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Magyar Hadtudományi Társaság Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztály, valamint a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület idén is megszervezte „A Katonai logisztikai időszerű kérdései” című szakmai tudományos konferenciát. A rendezvény kiemelt témája a mesterséges intelligencia logisztikai felhasználása volt, amely meghatározta az előadások témáit.
„A mesterséges intelligencia forradalmasítja az egész katonai logisztikát” – fogalmazott megnyitójában Venekei József ezredes. A Műveleti Logisztikai Tanszék vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ugyan formálja a logisztikai folyamatokat, de a felelős döntéseket továbbra is felelős katonai vezetők hozzák. A kérdés az, hogy a MI alkalmazása hogyan növelheti a katonai képességeket. Az új, digitális technológiákat fel kell használni a Magyar Honvédség fejlesztési céljainak megvalósításában – fejtette ki Venekei József.
Keszthelyi Gyula ny. dandártábornok, a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE) elnöke nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy ez a konferencia a jövőről szól. A logisztikai terület átalakuláson megy keresztül, amelynek része a MI alkalmazása. Az innovatív digitális megoldások hatékonyabb erőfelhasználást tesznek lehetővé. Az MKLE elnöke az MI felhasználásának célterületeként a preventív karbantartást, a készletgazdálkodás menedzsmentet, valamint az útvonaltervezést nevezte meg. Az innovatív technológiák alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érhető el. Keszthelyi Gyula kiemelte, hogy a MI katonai logisztikai területen történő alkalmazásának lehetőségeiről kevés tudományos publikáció jelenik meg, ezért arra bíztatta a tudományos élet képviselőit, hogy készítsenek ilyen témájú publikációkat, amelyeket a Katonai Logisztika című tudományos folyóiratban a tudományos közösség elé tárhatnak.
Az adatvezérelt világból haladunk a MI által vezérelt működés felé – kezdte előadását Achilles Georgiu, a CEU innováció menedzsment programigazgatója. A múltban leginkább hipotéziseket vizsgáltunk és döntöttünk azok valóságtartalmáról, ma már és a jövőben egyre inkább a felfedezésvezérelt technológiai terület lehet a fejlődés iránya, ahol generatív modulokból építjük fel a tudományos elméleteket. A cél, hogy minél pontosabban és gyorsabban kapjunk képet a vizsgálatok eredményeiről. A jövő a MI felhasználásával alkotott zárt hurkú tudományos módszertan alkalmazása a jelenlegi, empíriára épülő lineáris módszertan helyett. Ugyanakkor mindig is kérdésként merül fel, hogy mennyire lehet megbízni a MI-ben és ez a technológia milyen kockázatokat rejt magában.
A katonai logisztika fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást Blazsán János ezredes, a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökség csoportfőnök helyettese. Előadásában a logisztikai fejlesztési irányokat, mint kihívásokat, a digitális projekteket, mint a képességfejlesztés eszközeit, valamint a MI jövőbeni alkalmazását érintette.
A katonai logisztika fejlesztési céljai között található a háborús logisztikai rendszer kiépítése és béke elemeinek működtetése, a műveleti tapasztalatokra alapozott, egyszerűsített, rugalmas, az új kihívásokra reagálni képes logisztikai rendszer kialakítása, a NATO anyagosztályoknak való megfelelés, az adminisztrációs teher csökkentése, a logisztikai folyamatok digitalizálása és automatizálása, valamint a humán erőforrás optimalizálása. A csoportfőnök helyettes a fejlesztések kritikus elemei közé sorolta többek között a két- és többnemzeti együttműködéseket, valamint a redundáns logisztikai támogató képességek megteremtését. Kérdésként fogalmazta meg, hogy a védelmi ipar fejlesztése vajon a hiányzó logisztikai lépcsőként értelmezhető-e. Blazsán János ezredes a képességfejlesztés céljaként a komplex feladatok hatékony és gyors végrehajtását határozta meg, amelynek módszere az „összesített programterv”, vagyis a cél-ütemezés-forrásterv hármas megfelelő meghatározása. A képességfejlesztés digitális projektjei az élettartam-menedzsment, a HOBS (Host Nation Support Ordering and Billeting System) menedzsment kialakítása, valamint a HUNTACCIS (Hungarian Tactical Communication and Information System) logisztikai támogatási elemének digitalizálása. A MI lehetséges alkalmazási területeként a digitális katona programot a robotok és drónok használatát jelölte meg a csoportfőnök helyettes.
A konferencia harmadik előadójaként Danku Dávid a polgári logisztika területéről mutatott be esettanulmányokat. Előadásában beszámolt a robotika előretöréséről, az MI felhasználási lehetőségeiről a raktározási megoldásokban, illetve a drónok alkalmazásáról a leltározásban.
A konferenciaelőadások sorát Kis-Benedek József ny. ezredes előadása zárta a Hamász – izraeli háború aktuális biztonságpolitikai kihívásairól. A biztonsági szakértő elemezte a jelenlegi helyzetet, azonban a háború végkimenetele tekintetében nem tudott biztos dátumot mondani. Hangsúlyozta, hogy a térség békéje mindig is törékeny volt és ezt a felek arra használták fel, hogy felkészüljenek a következő konfliktusra.
A konferencia szünetét követően Baráth István (MKLE) moderálásával a részvevők egy kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg. A beszélgetésben a katonai és polgári logisztikai szektor szereplői közül Szabó Zoltán (Ghibli Szállítmányozási Kft.), Keszthelyi Gyula ny. dandártábornok (Magyar Katonai Logisztikai Egyesület), Solymosi Ferenc ezredes (MH Logisztikai Támogató Parancsnokság), Tóth István ezredes (MH Klapka György 1. Páncélosdandár), valamint Achilles Georgiu a CEU innováció menedzsment programigazgatója vitatták meg a konferenciaelőadások alapján előtérbe került kérdéseket és véleményeket.
A beszélgetés résztvevői aláhúzták, hogy a MI nem jövőkutató eszköz és nem rendelkezik kreativitással, az mindig is az ember sajátossága lesz. Egyetértettek abban, hogy szükséges a logisztikai szektor digitalizációja. A NATO anyagosztályainak bevezetése után meg kell tanulni a rendszer üzemeltetését az új feltételek között.
Baráth István kérdésére, miszerint a MI alapján felmerülő humán erőforrás optimalizáció, hogyan hat a személyi állományra, a beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy a MI által működtetendő rendszer elindításához is emberekre van szükség, illetve, hogy a szaktudást nem helyettesíti a digitalizáció, ezért szakemberekre mindig is szükség lesz. A jelenlegi folyamatok megkövetelik a rugalmas rendszerek kialakítását és ez a képesség szükséges a Magyar Honvédség számára is. Ugyanakkor a polgári logisztikai szektorban jelenleg nagy ellenállás tapasztalható a digitalizációval szemben, amely károsan hat a fejlesztési folyamatokra. Erre a haderő esetében is érdemes figyelmet fordítani.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a haderő digitális átállása csak a versenyszféra bevonása mellett valósulhat meg, ezért szükséges a megfelelő kapcsolatok kiépítése. Ugyanakkor az is igaz, hogy a civil vállalatok többsége jelen pillanatban nincsen felkészülve a katonai együttműködésre. A digitális átállás megvalósításának első lépcsője pedig egy korszerű vállalatirányítási rendszer bevezetésének szükségessége.
Az idei konferencia különlegességét az adta, hogy a jelenlévő tudományos közönség mellett megjelentek a jövő tehetségei is: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Logiker Technikum és Szakképző Iskola tanulóit tanáruk kísérte el a konferenciára és ezáltal a jövőről szóló konferenciát a jövő képviselői is figyelemmel kísérhették – zárta le a konferenciát Horváth Attila ezredes, levezető elnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára.
Szöveg: Lévai Zsolt
Képek: Németh-Zsohár Agnieszka