„A hős nem magát a hősiességet akarja, és ha önmagáért is cselekszik csupán, ezzel egy nagyobb egészért tesz, akkor is hős” – fogalmazott Markovics Milán Mór őrnagy az 1943. évi doni áttörés 81. évfordulója alkalmából a magyar királyi 2. honvéd hadsereg hőseinek emlékére rendezett ünnepi megemlékezésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépülete előtti emlékműnél, január 11-én. Az eseményen koszorúzással, mécsesgyújtással és főhajtással emlékeztek a mintegy százezer elesett magyar katonára. A megemlékezésen beszédet mondtak a Tábori Rabbinátus és a Tábori Püspökségek képviselői is.
Markovics Milán Mór őrnagy beszédében emlékeztetett: a magyar katonák fagyos hidegben, elszakítva családjuktól, fulladozó lőszerporban, füstben, piszkosan álltak szembe koruk legpusztítóbb fegyvereivel. „Tisztán hazafiak, tisztán hősök” – emelte ki a magyar katonákra utalva az őrnagy. Markovics Milán Mór hangsúlyozta, hogy a doni hőseink üzenete nem más, mint amit ők kívántak maguknak és szeretteiknek: kényelmes világunk ezernyi panasza közt szólnak hozzánk, becsüljük a családot, becsüljük a házastársi szerelmet, a hűséget, a mindennapi betevőt, a meleg szobát, a rosszalkodó gyermekeinket, a tiszta ruhát” – hangsúlyozta az őrnagy.
Totha Péter Joel vezető tábori rabbi az eseményen úgy fogalmazott: „Hitünk szerint az ember élete és halála sohasem lehet hiábavaló”. Hozzátette, hogy a hősök érzését és fájdalmát nem tudjuk teljes valójában átélni és átérezni, mert ők nem is akartak hősök lenni, csak emberként élni nyugodtan egy hazában, ahol béke és biztonság honol.
Szabó Ferenc alezredes, püspöki titkár, a tábori lelkészi szolgálat protestáns tábori püspökség képviseletében kiemelte, hogy akikről megemlékezünk, nem kímélték magukat, életüket áldozták nemzetünk jövőjéért. „Hálával és tisztelettel emlékezünk azokra a honvédeinkre, akik e szörnyű körülmények között magányosan haltak meg, vívódtak a természeti és az emberi erőkkel, ugyanakkor nagyszerű példáját adták az utókornak hősiességből, a katonai példamutatásból, az erőn felüli teljesítményből” – hangsúlyozta Szabó Ferenc.
Nagy Ferenc Endre százados tábori lelkész, a katolikus tábori püspökség képviseletében kiemelte, hogy a magyar katonák példája megmutatja nekünk, mai magyaroknak, hogy le tudjuk győzni magunkban a rossz ösztönét. „A hős magyar elődeink életáldozata bennünket is lelkesítsen és buzdítson igaz hazaszeretetre” – fogalmazott a katolikus tábori lelkész.
Az emlékező beszédek után koszorút és az emlékezés mécseseit helyeztek el az emlékműnél többek között Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Christián László rendőr dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese, Lippai Péter dandártábornok, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) dékánja, Szili-Darók Ildikó, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere, Mudra József ezredes, a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka, Banka Zoltán alezredes, a Magyar Honvédség Ludovika zászlóalj törzsfőnöke, Rybár Petra Réka, az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke és Méhes Roland hallgató zászlós, a HHK Hallgatói Önkormányzat elnöke.
Az eseményen részt vettek az NKE Tanácsadó Testületének tagjai, az NKE és a HHK vezetői és munkatársai, valamint az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei is.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes