NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Összeköt-e minket a közös múlt? - A ’48-as honvédegyleti mozgalom sajátosságai

E címmel szervezett szakmai programot a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék január 24-én.

A Görgey-kör idei első alkalmát Németh Balázs egyetemi adjunktus nyitotta meg, majd Farkas Katalin és Ress-Wimmer Zoltán történészek közös előadása következett. Elhangzott: a dualizmus egyleti életében egyedülálló szervezetek közül az elsőt 1860 karácsonyán alapították, ez a Bereg megyei honvédegylet volt. A következő időszakban aztán több mint 40 ezer igazolt 1848-as honvédról lehetett tudni.

A honvédtisztek tiszti okmányaik bemutatásával, és a kinevezést közlő iratokkal igazolták magukat, az altiszti és legénységi állomány pedig az elöljárók felsorolásával, csaták, ütközetek felelevenítésével, illetve két már igazolt honvédnek is tanúskodnia kellett a ’48-as katonai múltról.

 

A mozgalom célja a politikai környezet alakulása nyomán folyamatosan változott – hangoztatták az előadók, majd ismertették azokat.

Az előadásban elhangzott: a kormány a mozgalmat tekintélyes honvédtiszteken keresztül igyekezett ellenőrzése alatt tartani, ilyen volt például Perczel Mór vagy Klapka György tábornok – ám rövid időn belül mindketten lemondtak az egyleten belüli személyi és politikai konfliktusok miatt. 1868-ban, a Magyar Királyi Honvédség létrejöttekor a kormányhoz lojális honvédek a „régi honvédek” mozgalmának feloszlatását kezdeményezták, sikertelenül. A kormány csak 1883-ban tudta ellenőrzése alá vonni a mozgalmat.

 

A tömörülések történéseiről, főbb eredményeiről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.


Címkék: Görgey-kör