NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Védelem és biztonság Dél-Amerikában

Háromnapos nemzetközi konferenciát szervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetbiztonsági Tanulmányok Tanszéke március 7-9 között „Védelem és biztonság Dél-Amerikában” címmel. Az esemény megnyitója március 7-én, az NKE John Lukacs Társalgójában volt.

Jobbágy Zoltán, a HHK nemzetközi dékánhelyettese köszöntő beszédében elmondta, hogy az NKE-n nemzetközi biztonság- és védelempolitika témában hároméves BA és kétéves MA képzés érhető el, amelyek során a hallgatók megismerkedhetnek a rendszerváltás óta eltelt időszak főbb történéseivel, valamint fontos ismereteket szerezhetnek a régiós tanulmányok mellett a déli kontinensről is. „Még mindig sokat kell tanulni Dél-Amerikáról, és ez a konferencia kiváló lehetőséget nyújt mind a tudósok, mind a diákok számára”–hangsúlyozta Jobbágy Zoltán.

Szente-Varga Mónika, a konferencia tudományos bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy az esemény immár hagyománnyá nőtte ki magát az egyetemen, mivel az idei a negyedik ilyen konferencia. Mint kifejtette, szeretnének fórumot biztosítanak a szakemberek számára, hogy találkozzanak és megosszák a biztonság és védelem, valamint a nemzetközi kapcsolatok témáiról szóló vizsgálataik eredményeit. Felhívta a figyelmet, hogy a háromnapos konferencián angol, spanyol és magyar nyelvű előadásokkal készülnek az előadók, akik mások mellett a Szegedi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tudósai, de Csehországból, Montenegróból és Szerbiából is érkeznek szakemberek. Argentínából, Brazíliából, Kolumbiából, Chiléből, Ecuadorból és Mexikóból pedig online kapcsolódnak be a kutatók. „Ezek az összeköttetések egyfajta hidat képezhetnek Magyarország és Dél-Amerika között” – fejezte ki reményét Szente-Varga Mónika.

Gautier Mignot, az Európai Unió mexikói nagykövete előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy milyen biztonsági fenyegetésekkel számol jelenleg Dél-Amerika. Ide sorolta egyebek mellett a kiberbiztonságot, az információ bármilyen típusú manipulálását, valamint az éghajlatváltozást.

A nagykövet részletesen kitért a szervezett bűnözésre is, ami komoly gondot okoz főként Mexikóban és Kolumbiában. Mint mondta, a szervezett bűnözés becsült éves bevétele Latin-Amerikában 300 milliárd dollárt tesz ki, ami eltörpül a tengerentúli fejlesztési segélyek mellett. Szintén nagy problémát jelent a nemzetközi és a belső migráció. Ennek kapcsán a nagykövet részletezte, hogy a fiatalok, különösen a fiatal férfiak inkább a menekülést választják, mert többségük a bűnbandák nyomása alatt áll. Gautier Mignot beszélt arról is, hogy történelmi és politikai okokból még mindig komoly állami erőforrásokkal rendelkezik a hadsereg a kontinens különböző országaiban. Szerinte ez paradoxon, mert Latin-Amerikának nem katonai jellegű problémái vannak, hanem védelmi és biztonsági nehézségei, mivel a hadsereg sok országban sokkal fejlettebb és több erőforrással rendelkezik, mint például a rendőrség. „A probléma az, hogy a katonaságot nem arra képezik ki, hogy fenntartsa a közrendet, ám sok esetben részt vesz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben” – emelte ki a nagykövet. Hozzátette: szerinte léteznek olyan politikai narratívák, miszerint a kábítószer-kereskedelem miatt egyedül a latin-amerikai országok a hibásak. A nagykövet ugyanakkor úgy véli, hogy ez egy közös probléma, mivel van rá kereslet különösen az USA-ban és Európában. „Tehát ez egy olyan probléma, amiben mindannyian osztozunk” – emelte ki Gautier Mignot.

 

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: Dél-Amerika