Az önkéntes haderő tartalékos állományáról tartott szakmai konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás Fejlesztési Szakosztálya június 3-án. A Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson megtartott eseményen szó esett egyebek mellett a Magyar Honvédség Területvédelmi Koncepciójáról és arról is, miért fontos az önkéntes tartalékos állomány bővítése.
A Magyar Honvédség (MH) Tartalékos Rendszeréről és a fejlesztés lehetséges irányairól Takács Attila altábornagy fejtette ki gondolatait. Az MH Honvéd Vezérkar főnökének helyettese emlékeztetett: Magyarország NATO-hoz való csatlakozása óta átalakult a hazai katonai gondolkodás, de még mindig használnak a rendszerváltás előtti eszközöket, amelyeket le kell cserélni.
Kitért arra is, hogy amikor a kormány 2016-ban elkezdte a haderőfejlesztést, határozott a megfelelő létszámról is, amely a célkitűzések szerint 30 ezer hivatásos és 20 ezer tartalékos katonát jelentene. Ennek érdekében fontosnak nevezte egyebek mellett a tisztképzés megújítását.
Takács Attila beszélt még a kinetikus, a nem kinetikus és a nem katonai műveletekről, illetve új kategóriaként említette az információs műveleteket – amelyek a háborút megelőző és az azt követő időszakban zajlanak –, de említést tett a hibrid hadviselésről is, amely az előzők összessége.
A vezérkar főnökének helyettese úgy fogalmazott: a politikai és katonai védelmet össze kell hangolni, és az államigazgatást is fel kell készíteni arra, hogy egy esetleges háború esetén hatékonyan tudjon részt venni a védekezésben. Véleménye szerint az egyes cégeket is be kell vonni az együttműködésbe, a Magyar Tartalékosok Szövetségét pedig újjá kell szervezni annak érdekében, hogy az önkéntes tartalékosokból valódi közösséget formáljanak.
Ujházy László ezredes felidézte, hogyan lett ő az első önkéntes tartalékos katona Magyarországon 2002-ben. A HHK Katonai Vezetéstudományi Tanszékének vezetője kiemelte, hogy minden szervezetnél, így a honvédségnél is a legfontosabb a humánerőforrás fejlesztése. Úgy fogalmazott: a haderő legjobb diplomatái lehetnek a jól felkészült önkéntes tartalékosok, mivel ők a társdalom minden rétegéhez el tudják juttatni a honvédség üzenetét.
Kladek András ny. ezredes hazánk NATO csatlakozásának előkészítését elevenítette fel. A Hadtudományi Bizottság tagja egyebek mellett arról is beszélt, hogy részt vett az önkéntes tartalékos rendszer kidolgozásában.
Bodó Szabolcs alezredes arról fejtette ki gondolatait, hogyan vehet részt a területvédelmi tartalékos rendszer a társadalom honvédelmi felkészítésében. A MH Területvédelmi Erők Parancsnoksága Kiképzési Főnökség kiképzési főnökhelyettese megerősítette: az önkéntes tartalékos rendszer tudja az összekötő hidat képezni a társadalom és a honvédség között. Hangsúlyozta: a mai fiatalok gyakorlatorientáltabbak korábbi társaiknál, ezért a kiképzést is ennek megfelelően alakítják át, amelyben a távoktatás szerepe felértékelődik.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes