NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

A magyar nyelvű tisztképzés viszontagságos évszázadai

A magyar nyelvű tisztképzést és a nemzeti hadtudomány történelmét méltatták a november 18-i, a József Nádor és a Ludovika Akadémia első évszázada című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Kovács László vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes nyitóbeszédében kiemelte, hogy a konferencia központi alakja, József Nádornak köszönheti ő maga is, hogy magyarul végezhette el a tisztképzést. József nádor volt a felelős az 1808-as pozsonyi Országgyűlésen törvénycikkbe foglalt első magyar tiszti iskola megépítéséért, és az oktatás megszervezéséért. A konferencián az előadók e tiszti iskola történelmi előzményeit, viszontagságos útját a megvalósulásig és hadtudományi jelentőségét járták körül.

Az első előadás a magyar nyelvű tisztképzés megindulása előtt fennálló császári-királyi hadsereg tisztképzési rendszeréről adott mélyebb betekintést. Nagy-L. István elmondása szerint az akkori Habsburg Monarchia összetett államként létezett, amely több országcsoportból állt össze. Ennek következtében a központi Habsburg haderő mellett a csoportok is rendelkezhettek saját haderővel, ahogy az akkori Magyar Szent Korona Országai is. Nagy-L. István kutatásai szerint a fent nevezett országgyűlésen a magyar politikum előállt egy javaslattal, amelyben azt kérelmezték, hogy a magyar haderő alakulatai élére magyar tiszteket helyezzenek, és ekkor egy vizsgálat is megindult azzal kapcsolatban, hogy pontosan hány magyar tiszt van a Monarchia hadseregében, de ez a felmérés végül nem került nyilvánosságra.

A további magyar tiszti iskola történelmi hátterének kifejtését Csikány Tamás dandártábornok, az NKE korábbi tudományos rektorhelyettese folytatta. Bemutatta a II. József 1790-ben bekövetkező halála után megindult törekvéseket a magyar tiszti iskola létrehozására. Az 1808-as országgyűlés döntése alapján már tervben volt egy Ludovika Akadémia elnevezésű tiszti iskola megépítése, azonban a Monarchiának pénzügyi kieséseket okozó elvesztett háborúk miatt az építkezés finanszírozása elapadt. A dandártábornok elmondása szerint miután 1816-ban felfüggesztették az Akadémia építését, később miután az 1836-os országgyűlésen eldöntötték, hogy az iskolában kizárólag magyar nyelvű képzés legyen, Bécs ezt nem támogatta.

Bár az eredeti Ludovika Akadémia terve elbukott, ideiglenesen mégis létrejött később a 18. században egy magyar nyelvű tisztképző: ebbe az időszakba adott bővebb betekintést Kedves Gyula ny. ezredes prezentációjában. „Egy magyar nyelvű tisztiiskola megalapítását nem lehet kompromisszumokra építeni” – fogalmazott. A Tanodában bár elindult az oktatás, a forradalom bukásának következtében csupán tíz napig tartott – tette hozzá.

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia 1872-től 1918-ig tartó működéséről Balla Tibor ezredes osztotta meg kutatása eredményeit. A többi között az akadémia első igazgatója, Móricz Sándor és az utána következő intézményvezetők iskolafejlesztő tevékenységei mellett kiemelte a Ludovikán tanító tanárok jelentős hozzájárulását a magyar hadtudományi szakirodalomhoz, és az iskolára jellemző híresen minőségi oktatást. A Ludovika Akadémiát 1901-ben Ferenc József is meglátogatta, amely során a Vérmezőn vonultak fel előtte a kadétok. Elhangzott, hogy az első világháború következtében néhány évre megszűnt az oktatás.

Négyesi Lajos ezredes a Ludovika Akadémia hadtudományi jelentőségét emelte ki előadásában. Az 1922-ben létrejött egyetemi lapban, a Ludovikás Leventében a diákok is publikálhatták írásaikat, akik egyebek mellett hősi halottakról osztották meg gondolataikat, illetve a lap szépirodalmi szövegeket is tartalmazott. Négyesi Lajos felhívta a figyelmet, hogy akár a jelenben is alapíthatnának egy olyan egyetemi lapot, amiben a diákoknak lehetőségük lenne publikálni hadtudományi tanulmányaikat.

Lippai Péter dandártábornok méltatta a Ludovika Akadémia szerepét a tisztképzésben és elmondta, hogy azok, akik a Ludovika Akadémián tanultak, még ha nem is katonai pályán helyezkedtek el, hálásak lehetnek az akadémiai minőségi oktatásért és a tudományos alapokért, amelyeket ott szereztek.

 

Szöveg: Nádasdi Éva

Fotó: Szilágyi Dénes