A magyarság és a Habsburgok kapcsolata a hadügy területén – címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson május 14-én, szerdán.
A szimpóziumot megnyitó beszédében Négyesi Lajos ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) docense az esemény jelentőségével kapcsolatban kiemelte: az utóbbi időben publikációk sora jelent meg, amelyek a Habsburg-ház magyar történelemben betöltött szerepét elemezték. Mivel az évszázadok során számos olyan sorsfordító esemény köthető a két ország kapcsolatához, amely napjainkban is megosztja a közvéleményt, így fontos, hogy a tanszék és a kar életében is jelen legyenek azok a kérdések, amelyek foglalkoztathatják a hallgatókat és a magyar közéletet.
Az eszmecsere alapjául Matányi Marcell a HHK Hadtörténelmi Tanszék tanársegédjének, bevezető előadása szolgált, aki prezentációjában az elmúlt évszázadok történelmi példáin keresztül, források segítségével vázolta fel miként alakult a két nemzet viszonya a Jagelló-kortól napjainkig. Kitért a két ország történelmi összefonódásának kezdeteire, de vizsgálta azt is, miként tekintettek a Habsburgok hazánkra a török ellen vívott háborúk alatt, valamint a török kiűzése után. A közös katonai együttműködés kapcsán megemlítette a Ludovika Akadémia 1808-as megalapítását, a XVIII. század végi katonai felméréseket, az első reguláris gyalogos és lovasezredek felállítását, valamint szólt a két nemzet együttélésének olyan sajátos vonulatairól, amelyek a mai magyar katonai gondolkodást is meghatározzák.
Az előadást követően a részvevők mondták el véleményüket azokról a sorsfordító eseményekről, amelyek a két nemzet kapcsolatát alakították az évszázadok során, egyúttal vizsgálva azt is, miként változott ezen események megítélése az idő múlásával.
Szöveg és képek: Antal Ferenc