A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke és a Dante Alighieri Budapesti Egyesület (Associazione per la diffusione della Lingua e della Cultura italiana a Budapest – ADABp) Dante ma (Dante oggi) címmel konferenciát szervezett október 16-án, az egyetem Zrínyi Miklós Termében.
Az esemény moderátora Molnár Anna, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és az ADABp titkára volt, aki köszöntőjében kiemelte, hogy Dante nemcsak középkori, hanem a mai kor egyik legaktuálisabb gondolkodója, akinek leghíresebb műve, az Isteni színjáték (Divina comedia) és az abban foglalt gondolatok ma is jelen vannak az erkölcsi, politikai és filozófiai párbeszédekben.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az NKE a régió egyik legfontosabb tudásközpontja, és Magyarország vezető felsőoktatási intézménye a közigazgatás, diplomácia, biztonságpolitika, vízgazdálkodás és pedagógusképzés területén. Mint mondta, e területek oktatása és kutatása során elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: mi alkotja az igazságos társadalmi rendet? Szerinte ez a kérdés mindig időszerű marad. A rektorhelyettes Dante az Isteni színjáték Paradicsom (Paradiso) című részének 8. énekében egy kérdést tesz fel az egyik szereplő: „Nem volna-e rosszabb az emberi élet, ha nem élnénk közösségben, és csupán magunkra hagyatkozva kellene minden szükségletünket kielégíteni?” Dante válasza nem logikai érvelés, hanem meggyőző hit: az ember társas lény. Pier Paolo Pigozzi hangsúlyozta, hogy Dante politikai száműzetése ellenére is hitt a közjóban és a közösségben: költészete az emberi szeretet minden formáját vizsgálja –a testi vágytól az isteni szeretetig, amely az univerzumot mozgatja. Hozzátette, hogy a mai világ megosztottsága és digitális elszigeteltsége miatt különösen fontos újra felfedezni az ember közösségi természetét.
Császi Edit, az ADABp elnöke felszólalásában bemutatta az egyesületet, amely az olasz nyelv és kultúra terjesztését szolgálja, és már több nemzetközi Dante-társasággal működik együtt. Elmondta, hogy a konferencia a Dante-fesztivál része, amelyhez koncertek, színházi előadások és kiállítások is kapcsolódnak. Kiemelte, hogy Dante művészete egyetemes érték, amely nem ismer határokat. Egyúttal meghívta a résztvevőket a fesztivál további programjaira, és köszönetet mondott a vendégeknek, előadóknak és szervezőknek.
Mátyus Norbert irodalomtörténész, a Magyar Dantisztikai Társaság elnöke szintén köszöntötte az esemény résztvevőit, majd személyes történetet mesélt el: a konferencia napján fejezte be és adta le Dante Isteni színjátékának kritikai kiadását, amelyen húsz évig dolgozott. Ugyanezen a napon több Dante-tematikájú eseményen vesz részt Budapesten.
Az előadások nyitányaként Tóth Petra, a Debreceni Egyetem hallgatójának irodalmi előadását követhették a résztvevők, aki egy személyes hangvételű újraértelmezést adott az Isteni színjáték egyik szereplőjének, Francescának nevében, amely egyfajta lírai monológot volt.
Ezt követően Madarász Imre, a Debreceni Egyetem professzora Dante politikai gondolkodását elemezte, hangsúlyozva, hogy az Isteni színjáték nemcsak irodalmi, hanem politikai mű is. Dante elutasította a pápai teokráciát, és a „két nap” elméletében a világi és az egyházi hatalom egyenrangúságát hirdette. Madarász Imre szerint Dante egyszerre volt középkori teológus és modern politikai gondolkodó, akinek eszméi a későbbi olasz egységmozgalomban is új értelmet nyertek. A professzor szerint Dante nem nemzeti, hanem egyetemes, birodalmi egységben gondolkodott.
Andreides Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora azt elemezte, hogyan használta fel Benito Mussolini és a fasiszta rendszer Dante alakját és művét a nemzeti propaganda, a nyelvi egység és a nacionalista ideológia szolgálatában. Mussolini korában Dante-t a „nemzet lelkének” és a „nyelv atyjának” tekintették, aki példát adott a faji és kulturális felsőbbrendűségre. Az előadó elmondta, hogy a Divina Commediát a fasiszta oktatás és propaganda eszközévé tették, az „una nazione, una lingua” (egy nemzet, egy nyelv) jelszó jegyében. A történész hangsúlyozta, hogy e politikai kisajátítás eltorzította Dante egyetemes, humanista üzenetét.
Paolo Farina professzor, az Odysseo igazgatója online bejelentkezésében az Isteni színjáték értelmezésével, különösen a Paolo és Francesca (Pokol, 5. ének) epizódjával, illetve teológiai, filozófiai és etikai kérdéseivel foglalkozott, úgy mint az emberi szeretet és szabadság határhelyzete. Szerinte a két szerelmes nem pusztán bűnös, hanem tragikus alak, akik elveszítették a szeretetre való válasz képességét. A Pokol így az emberi lélek bezártságának jelképe, míg a Paradicsom az, ahol más boldogsága a miénk is. Dante együtt érzően ábrázolja hőseit, és műve az isteni irgalom emberi arcát tárja fel.
Berényi Márk irodalomtérténész előadásában bemutatta, miként változott Dante ikonográfiája a középkori kódexektől a modern digitális művészetig. Rámutatott, hogy Dante ábrázolásai mindig tükrözték a kor szellemiségét: a középkorban teológiai, a reneszánszban humanista, a modern korban pedig filozófiai szimbólumként jelent meg.
Giuliana Poli művészettörténész szintén a Divina Commedia irodalmi, nyelvi és spirituális értelmezését vizsgálta — különösen a nőalakok szerepét és jelentését a műben. Az előadó kifejtette, hogy Dante a középkori spirituális női írókból is merített, akik a latin nyelv tilalma miatt anyanyelvükön kezdtek írni. A női spiritualitás, az érzelmi és értelmi egység — „a lélek és az értelem, a szeretet és a tudás egysége” — mélyen hatott Dantéra. Szerinte a női figurák a lélek fejlődésének állomásait jelképezik – Francesca a szenvedély, Cunizza a tudatos szeretet, Piccarda a megtisztulás, majd Beatrice, aki nem földi asszony, hanem a költő isteni énjének tükre, a tudás és fény szimbóluma. Az előadó úgy fogalmazott: a nő Danténál a teremtés és a megváltás közvetítője, általa válik lehetővé az ember felemelkedése az isteni szeretethez.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Márk Benjámin