Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg a koholt vádak alapján hetvennégy esztendővel ezelőtt kivégzett Kozma István posztumusz vezérezredesről, október 29-én, szerdán, Budapesten, az Új Köztemető 298. parcellájában.
Olyan katonáról beszélünk, aki egész életében ragaszkodott az elveihez és a legfontosabbnak a hazáját tekintette – fogalmazott megemlékező beszédében Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, majd felelevenítette Kozma István életpályájának legfontosabb állomásait. Elhangzott: a székelyföldi származású fiatalember már az első világháborúban jelentős katonai érdemeket szerzett, kiérdemelve a vitézi címet. Tanult a Magyar Királyi Hadiakadémián, szolgált vezérkari tiszti beosztásban, majd 1940-ben az Erdélybe bevonuló VII. Hadtest vezérkari főnöke lett. 1944-ben a Kárpátokon betörő szovjet csapatokkal súlyos harcokat vívó m. kir. 25. honvéd gyaloghadosztály parancsnokaként súlyosan megsebesült. Az elveihez hű katona a nyilas hatalomátvétellel nem tudott azonosulni, így szolgálatot nem vállalt. A háború végén amerikai fogságba került, ahonnét 1945 decemberében érkezett haza.
Hazatérése után segédmunkásként helyezkedett el, de egykori hadiakadémiás tanítványai - Sólyom László és Pálffy György - visszahívták az újjászületőben lévő Magyar Honvédségbe. Miután ügyét felülvizsgálták, tudására, gyakorlati tapasztalatára való tekintettel visszavették, előbb Pécsen a 2. honvédkerület, majd 1949 júniusában az újjászervezett Hadiakadémia parancsnoka lett. Négy hónappal később minden indoklás nélkül felmentették, majd 1950 februárjában az ÁVH letartóztatta.
Számos tábornok és tiszttársához hasonlóan koncepciós perbe fogták és a Budapesti Katonai Törvényszék, illetve a Katonai Főtörvényszék 1951-ben halálra ítélte. 1990-ben ugyan rehabilitálták, majd 1991. március 15-én posztumusz vezérezredessé léptették elő, azonban sírja azóta is ismeretlen.
Szakály Sándor végezetül hangsúlyozta: Kozma István azzal, hogy kitartott a hazának tett esküje mellett, követendő példát állított az utókornak.
A méltatást követően a néhai vezérezredes lánya, Egerszegi Gyuláné Kozma Zsuzsanna és unokái, valamint dédunokái, továbbá Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora, Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója és Berek Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos dékánhelyettese helyezték el az emlékezés virágait.
Szöveg és képek: Antal Ferenc