A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE), a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Magyar Hadtudományi Társaság Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztályának (MHTT) közös szervezésében, immáron kilencedik alkalommal rendezték meg „A Katonai logisztikai időszerű kérdései” című szakmai tudományos konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe és a Logisztikusok Napja rendezvénysorozat részeként.
A rendezvényen Lippai Péter dandártábornok, a HHK dékánja, mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte „a rendezvény az a szakmai találkozási pont, ahol a haderő, a tudomány, a gazdaság, az ipar és a logisztika teljes spektruma megjelenik és ahol közösen keressük a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek a biztonsági környezet, a technológiai fejlődés és a társadalmi változások miatt évről évre új megvilágításba kerülnek. Az elmúlt egy év világossá tette számunkra, hogy a katonai logisztika szerepe kiemelt jelentőséggel bír, ám számos kihívással is szembe kell néznie ennek a területnek. A globális konfliktusok, az ellátási láncok sérülékenysége, a geopolitikai feszültségek, a gyorsuló technológiai innovációk és az új fenntarthatósági követelmények egyaránt olyan kihívásokat támasztanak, amelyekre csakis széles körű szakmai együttműködéssel adhatunk érdemi válaszokat.”
Fricz István ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadfelszerelési Főosztály főosztályvezetője, „A magyar haderőfejlesztés a XXI. században” című előadásában bemutatta a megújuló szárazföldi és légierő haderőnem fejlesztésének aktualitásait, a beszerzési eljárások eredményeit. A haderőfejlesztés ipari hátterének és kereteinek kifejtésekor kiemelte, hogy „egy-egy képesség megteremtése már egy komplex eszköz rendszer együttese”. A megvalósult és folyamatban lévő beruházásokon keresztül, a hazai gyártási képességek újjáépítése a logisztika magas szintű támogatását is szolgálja.
Tóka Gyula ezredes, a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökség, mb. csoportfőnöke átfogó képet adott az Adaptive Hussars 2025 gyakorlatról és annak logisztikai tapasztalatairól. A gyakorlatban nem érintettek megismerhették a feladat főbb elemeit, volumenét, kapcsolódási pontjait és összefüggéseit.
A logisztikai tapasztalatok a hipotetikus biztonsági eszkalációra adandó védelmi válaszok időszakokhoz kötötten kerültek elemzésre. A gyakorlat során különös hangsúlyt kaptak a műveleti erők által végrehajtott átcsoportosítások, amelyek célja a teljes spektrumú harcszerű mozgások gyakorlásán túl, a helyőrségtámogató rendszer tesztelése is volt. A gyakorlat eredménye alapján kijelenthető, hogy mind a logisztikai, mind azon belül a helyőrségtámogató rendszer jól vizsgázott.
Az Adaptive Hussars 2025 a harcászati logisztikai támogatás tesztelése és gyakorlása mellett vizsgálta a NATO keretek között végrehajtandó országvédelem összkormányzati feladatait, azok helyzetét és rámutatott a rendszer továbbfejlesztendő elemeire.
Lukács Tibor, a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) igazgatója a VBÜ céljai között kiemelte a hatékony és gyors beszerzési folyamatokat, a jogszerűséget és transzparenciát, a partnerek elégedettségét, továbbá az innovációt és modernizációt. Bemutatta a beszerzési eljárások folyamatát és az egyes feladatok időszükségleteit. Fő feladatként a beszerzési eljárási idő csökkentését jelölte meg, melyet az eljárásrendi változtatásokkal (jogszabály-módosítások kezdeményezése); sablonok, minták, ellenőrzőlisták létrehozásával; valamint az edukáció kiszélesítésével kívánnak elérni. Zárásként a különleges jogrendi beszerzések piacelemzésen alapuló termékportfólió optimalizálását részletezte.
Baffia Gergely Gábor, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési igazgatója előadásában bemutatta az ÁSZ ellenőrzési tevékenységét, kiemelve az új ellenőrzési stratégia jelentőségét. A közvetlen észlelés, a külső figyelmeztetés és aktív problémakeresés után kezdődik a tényleges ellenőrzési feladat, amely kitér a gazdálkodás és a folyamatok értékelésére, a rendszerszintű problémák feltárására, a stratégiák megvalósulásának vizsgálatára. A szabályszerűségi ellenőrzés a jogszabálysértések feltárására és orvoslására irányul. Előadásában kitért az ellenőrzés szereplőire, az ellenőrzés folyamatára, valamint ismertette a védelmi terület napi működésében a problémákat, a feladatellátás ellenőrzésének akadályait is.
Obreczán Mátyás, a Közlekedéstudományi Intézet projektvezetője, „Az új nemzeti közlekedési stratégia készítésének folyamata” című előadásában a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról számolt be. A projektet 2027.08.31-ei dátummal tervezik befejezni, amelyhez szükséges a részletes közlekedési helyzetértékelés elvégzése a kialakított szempontrendszer alapján, a stratégiai célok kijelölése, a felülvizsgált, aktualizált közlekedési forgalmi modell és a felülvizsgált stratégia társadalmasításra bocsátható tervezet elkészítése, illetve a véglegesített Stratégia és Stratégiai Környezeti Vizsgálat elkészítése. A projektnek választ kell adnia a demográfiai változásokra, a nagyléptékű területfejlesztésekre, az utazási szokások megváltozására (pl. home office, gépjárműhasználat), a nagyléptékű hálózati beavatkozásokra (pl. autópálya, vasútvonalak, BUD reptér), az útdíj és tarifa változtatásokra is.
Doór Zoltán, az MLE elnöke a rezíliens ellátási láncokról tartott előadásában részletezte a globális ellátási láncokat érő csapásokat történelmi sorrendben a 2008-as gazdasági válságtól, a 2010 Izlandi Eyjafjallajökull vulkánkitörésen, a 2017-18 USA-Kína gazdasági háborún, a 2019-21 Covid-19 járványon, a 2021 konténerhiányon, a 2021-2022 chiphiányon és a 2022-es Orosz-ukrán háborún keresztül, a Vörös tengeri húti lázadók támadásai, illetve a napjainkban megjelenő kibertámadásokig. Ismertette a globális ellátási láncok surlódási index alakulását és célját: „hogy a globális ellátási lánc nyomásának takarékos mérőszámát dolgozzák ki, amely felhasználható az ellátási korlátok fontosságának felmérésére a gazdasági eredmények tekintetében”. A globális ellátási láncok rezilienciájának növelésére tett javaslatokat, melyhez a Chat GPT „tanácsaira” is külön kitért.
Gubár Attila alezredes, a HM Beszerzés-felügyeleti Osztály osztályvezetője a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NSPA), valamint a NATO Kommunikációs és Informatikai Ügynökség (NCIA) beszerzési tevékenységéről tartott előadást. Kiemelte, hogy az NSPA a NATO elsődleges beszerző szervezete, amely a tagállamokat nemzetközi együttműködési programokba szervezve, konszolidált igényeik alapján szerződéseket köt. Az NSPA feladata, hogy a szövetség tagállamainak, a NATO katonai hatóságainak, parancsnokságainak és a partnerországoknak egyaránt, valós igényekhez igazodó, költséghatékony megoldást nyújtson a hadianyagok, fegyverrendszerek beszerzése, valamint a logisztikai, művelettámogatási és rendszerkiszolgálási feladatok terén, háborúban és békeidőben egyaránt. A NCIA céljaként rögzítette, hogy digitálisan összekapcsolja a NATO tagállamait, partnerországait és a NATO vállalati szervezeteit. Lehetővé teszi a NATO számára, hogy betöltse küldetését digitális megoldások és rugalmas kommunikációs és információs rendszerek (CIS) biztosításával a zökkenőmentes összekapcsoltság érdekében. CIS szolgáltatásokat és képességeket nyújtunk a Szövetség számára. Előadásában példákkal színesítve mutatta be a két beszerző szervezet hatáskörét és gyakorlatát.
Pete István, a HM Beszerzés-felügyeleti Osztály főelőadója a dinamikus beszerzési rendszer (DBR) alkalmazhatóságáról tartott előadásában ismertette a DBR jogszabályi hátterét és annak elterjedését. Kiemelte, hogy „a honvédség azon kívül, hogy a központosított közbeszerzés rendszeren keresztül találkozhat a dinamikus beszerzési rendszer előnyeivel és hátrányaival, a Magyar Honvédség saját maga is kezdeményezett már több alkalommal ilyen rendszert felállítani. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren közzétett nyilvános adatok alapján kizárólag az Egészségügyi Központ működtet, illetve működtetett DBR-t a honvédségen belül.” A főelőadó előadásában részletesen ismertette a DBR működésének folyamatát, annak előnyeit és hátrányait.
Szöveg: Dr. Derzsényi Attila alezredes, tanszékvezető
Fotók: Antal Ferenc István, NKE HHK