A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK) belül működő Katonai Vezetőképző Intézet Hadászati és Hadműveleti Tanszékének szervezésében 2026. január 21-én rendezték meg a „Hadászat és Honvédelem 2026” című tudományos–szakmai konferenciát, amely a hadtudomány iránt érdeklődő szakmai közönség számára átfogó, interdiszciplináris keretet kívánt biztosítani a hadviselés elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálatához.
A rendezvény alapvető célkitűzése az volt, hogy a hadtudomány aktuális problémaköreit, valamint a modern hadviselés komplex kihívásait olyan tudományos igényességgel mutassa be, amely egyaránt alkalmas az elméleti reflexiók elmélyítésére és a gyakorlati tapasztalatok rendszerszintű értelmezésére.
A konferenciát Lippai Péter dandártábornok, a HHK dékánja nyitotta meg, aki köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet, valamint a hadviselés multitér jellege szükségessé teszi a hadtudomány folyamatos megújulását és az elméleti–gyakorlati megközelítések integrációját. Megnyitó előadásában részletesen elemezte a vezetési szemléletváltás jelentőségét a haderőkorszerűsítés folyamatában, rámutatva arra, hogy a modern katonai szervezetek hatékonysága nem pusztán technológiai fejlesztések, hanem adaptív vezetési kultúra és szervezeti tanulás eredménye.
A szakmai program levezető elnöki feladatait Padányi József nyugállományú vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke látta el, aki előadásában a klasszikus hadelméleti gondolkodók vezetésről és vezetőről alkotott nézeteit értelmezte újra, kiemelve azok időtálló tanulságait a jelenkori katonai vezetés számára.
Ezt követően Forgács Balázs alezredes előadása az irreguláris hadviselés történeti gyökereit vizsgálta a szent szövetségi Európa politikai és katonai kontextusában, rámutatva az aszimmetrikus konfliktusok korai elméleti megjelenésére.
Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy előadásában az afganisztáni, iraki és ukrajnai fegyveres konfliktusok hadászati, hadműveleti és harcászati tapasztalatait elemezte, amelyek révén átfogó képet nyújtott a 21. századi fegyveres konfliktusok komplex jellegéről és tanulságairól. A hadászat elméleti kereteit Szendy István nyugállományú ezredes előadása mutatta be, aki a modernkori hadviselés sajátosságait és strukturális változásait értelmezte.
A konferencia második szakaszában Némedi Tamás őrnagy a hadseregszervezési kísérletek történeti példáin keresztül mutatta be az 1918–1919 közötti időszak katonapolitikai kihívásait, míg Fazekas Ferenc alezredes az összhaderőnemi műveletek alapelveinek evolúcióját elemezte, különös tekintettel azok alkalmazhatóságára a jelenkori műveleti környezetben.
Holecz József alezredes előadása a 21. századi komplex környezet változásvezetési kihívásait vizsgálta, hangsúlyozva a stratégiai gondolkodás és a szervezeti alkalmazkodóképesség szerepét.
A kiképzési és technológiai kérdések Szabó Sándor alezredes és Bolobás Péter alezredes előadásaiban kaptak hangsúlyt, amelyek a katonai kiképzés problématérképét, valamint a diszruptív technológiák által kiváltott paradigmaváltást elemezték.
A konferenciát Nagy Levente István alezredes előadása zárta, amely a KF-41 LYNX harcjárműre történő átállás hadműveleti és szervezeti kihívásait mutatta be a gránátos zászlóaljak példáján keresztül.
Összességében a „Hadászat és Honvédelem 2026” című konferencia olyan tudományos fórumként szolgált, amely elősegítette a katonai elmélet és gyakorlat közötti párbeszéd elmélyítését, hozzájárult a HHK tudományos közéleti szerepének erősítéséhez, valamint előmozdította a hadtudomány iránt érdeklődő szakmai közösség együttműködését.
Szöveg: Szabó Sándor alezredes
Képek: NKE HHK KVI HHT