A 2026-ban esedékes akkreditációs folyamatokhoz kapcsolódó feladatokról kérdeztük Kirovné dr. Rácz Réka Magdolna tű. őrnagyot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományos titkár helyettesét. A minőség kérdése ugyanis a doktori képzésben egyszerre jelent szemléletet és mérhető teljesítményt.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) legutóbbi értékelése szerint a Katonai Műszaki Doktori Iskola minőségbiztosítási és fejlesztési folyamatai tervezettek és rendszeresek. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogyan válik a minőségbiztosítás a mindennapi működés részévé, és milyen tanulságokat hozott az akkreditáció?
„A Katonai Műszaki Doktori Iskola – összhangban az egyetem céljaival – olyan minőségügyi rendszert működtet, ami a doktori iskola szakmai és funkcionális színvonalának, oktatási és tudományos teljesítményének növekedését segíti elő. A doktori iskola mindenkori minőségbiztosítási terve – amit szükség esetén aktualizálni kell, összhangba kell hozni a hatályos Egyetemi Doktori Habilitációs Szabályzattal (EDHSZ), a KMDI képzési tervvel és működési szabályzattal – a MAB értékelési szempontrendszerének megfelelően készül el. A minőségbiztosítási terv alapelvei, minőségpolitikai célkitűzései érvényesülnek a gyakorlatban a felvételi eljárástól, egészen a fokozatszerzésig.” – mondta el a tudományos titkár helyettese.
A MAB legutóbbi határozata alapján a doktori iskola működése megfelel azoknak a szakmai és szervezeti elvárásoknak, amelyek a minőségi doktori képzés alapját jelentik. A Katonai Műszaki Doktori Iskola az egyetem célkitűzéseivel összhangban olyan minőségügyi rendszert működtet, amely nem pusztán adminisztratív kötelezettség, hanem a szakmai és tudományos teljesítmény folyamatos fejlesztésének eszköze.
A minőségbiztosítás nem öncélú rendszer, hanem stratégiai eszköz. Segítségével a külső elvárások – például a MAB vagy az Európai Felsőoktatási Térség normái – és a belső igények – a képzést megrendelő szervezetek, valamint az intézményi vezetés elvárásai – konkrét folyamatokban és működési gyakorlatban öltenek testet.
„A doktori iskola vezetése és titkársága rendszeres kérdőíves felmérések révén kap visszajelzéseket a doktoranduszoktól, a kutatási terület vezetőktől és a különböző bizottságoktól. Ezek a visszajelzések kiterjednek az oktatás, a témavezetés és az adminisztráció minőségére is. Az eredmények alapján a vezetés mérlegeli, szükséges-e módosítani egyes folyamatokat vagy követelményeket. A minőségbiztosítás így valódi visszacsatolási mechanizmusként működik.” – tette hozzá Kirovné dr. Rácz Réka Magdolna.
A minőség kérdése a doktori képzésben egyszerre jelent szemléletet és mérhető teljesítményt. A doktori iskola vezetésének álláspontja szerint a kettő nem választható el egymástól.
Az ideális szemlélet az, amikor a képzés minden szereplője – doktorandusz, témavezető, oktató és vezető – elkötelezetten, szakmai alázattal dolgozik olyan tudományos eredmények létrehozásán, amelyek valóban hozzájárulnak a tudományterület fejlődéséhez. Ugyanakkor az objektivitás érdekében elengedhetetlenek a világosan meghatározott indikátorok és mérőszámok. Ezek reális meghatározása és életszerű értelmezése biztosítja, hogy a minőség ne csupán eszmei cél, hanem mérhető és fejleszthető teljesítmény legyen.
A Katonai Műszaki Doktori Iskola példája azt mutatja, hogy a minőségbiztosítás akkor válik valódi értékké, ha nem adminisztratív kötelezettségként, hanem a tudományos kiválóságot támogató, tudatos fejlesztési eszközként működik a doktori képzés mindennapjaiban.
Kép és szöveg: M. Révész Renáta őrgy