Repüléstudományi Konferencia 2026 címmel szervezett tudományos eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézete április 9-én, az egyetem szolnoki Campusán. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő esemény idén is a katonai és polgári repülés aktuális kérdéseit, valamint a hazai innovációk szerepét állította a középpontba.
A konferenciát Palik Mátyás ezredes, az intézet igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a repülés története olyan technológiai sikertörténet, amely ma már jóval túlmutat a klasszikus légterek világán. A modern repülés összetett, részben autonóm rendszerekkel átszőtt környezet, ahol a kérdés már nem az, képesek vagyunk‑e repülni, hanem az, hogy értjük‑e és irányítani tudjuk‑e azokat a technológiákat, amelyek mindennapjaink részévé váltak. Az ezredes kiemelte: a konferencia harmincegy éve olyan fórum, amely nem pusztán bemutatja az eredményeket, hanem össze is kapcsolja az ipari, egyetemi, katonai és civil szereplőket. A repülés fejlődését ma egyszerre határozza meg a hajtóanyagok új generációja, a környezetbarát megoldások keresése, a digitalizáció, a szenzortechnológia, valamint a hazai kutatás-fejlesztés erősödése. A sokszínűség azonban nem széttartást, hanem rendszerszintű gondolkodást igényel – figyelmeztetett. A jövő kérdései ugyanis nem válaszolhatók meg elszigetelten: az új megoldások ott születnek, ahol a kutató és a mérnök, a tanár és a hallgató, az elmélet és a gyakorlat találkozik.
A plenáris előadások sorát Józsa Viktor, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem docense nyitotta meg, aki a hidrogénnel segített JP‑8 tüzelésben rejlő lehetőségekről beszélt. Rámutatott: a hosszú távú jövő egyértelműen a hidrogénalapú megoldások irányába mutat, ugyanakkor rövid távon a meglévő rendszerek optimalizálása a cél. Friss kutatásaiban algoritmikus lángképelemzéssel vizsgálta a gázturbinák égésfolyamatait, ezzel pedig igazolta, hogy a hidrogén hozzáadása érdemben segíti a lángstabilitást – ez fontos lépés a hatékonyabb és fenntarthatóbb repülő-hajtóművek felé.
Vada Gergely a Fusion Vital alapítója, címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke, valamint a Magyar Alváskönyv társszerzője, a hordható szenzorok szerepét mutatta be a pilóták teljesítményének támogatásában. Előadásában hangsúlyozta, hogy a valós idejű élettani monitorozás ma már képes előre jelezni a fáradtságot vagy a koncentráció csökkenését, valamint olyan adatelemzést tesz lehetővé, amely közvetlenül növelheti a repülésbiztonságot. Mint fogalmazott: a jövőben a repülőgép rendszerei alkalmazkodnak majd az ember állapotához, így a katonai felhasználásban komoly taktikai jelentősége lesz az emberi tényező pontos megértésének.
A tudománytörténeti és hadmérnöki örökségre építve tartott előadást Balajti István nyugalmazott hadmérnök, aki a Bay Zoltán által fejlesztett Hold‑radar 80 éves évfordulójából kiindulva mutatott rá: a haditechnika fejlődéséhez ma is kreatív, rendszerszinten gondolkodó hazai mérnökökre van szükség. Kiemelte, hogy a modern érzékelők és mesterséges intelligencia eszközei sem válthatják ki az emberi döntéshozatalt, ám sokkal hatékonyabbá tehetik a szenzoradatok értelmezését. A magyar radartechnika innovációi olyan örökséget jelentenek, amelyre építve a Kárpát‑medence feletti világűr vizsgálata ma is kulcskompetencia.
Végül a hazai innovációkat bemutató blokkban Farkas Gábor repülőmérnök, a HungaroCopter ügyvezető igazgatója ismertette a csaknem teljes egészében magyar fejlesztésű ultrakönnyű helikoptereinek történetét. A szinte egy garázsból induló vállalkozás ma már sorozatgyártásra kész típusokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak oktatásra, szabadidős célokra és katonai feladatokra is. A HC‑02.1 világelsőként kapott saját fejlesztésű elektromos mentőrendszert, míg a cég legújabb, pilóta nélküli fejlesztése, a HC02.UV akár hétórás repülési időre képes. A HungaroCopter jelenleg is bővíti együttműködését az NKE‑vel a katonai alkalmazások, valamint a valóság és a virtuális tér összekapcsolását lehetővé tevő kiképzési megoldások terén – utóbbi témáról a konferencián Martonicz Dániel, a cég szoftverfejlesztő mérnöke beszélt.
A délutáni programban a résztvevők négy szekcióban mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket, tovább erősítve a tudományos diskurzust és az együttműködési lehetőségeket.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes